Emissziós botrány
From Wikipedia, the free encyclopedia
Dízel- vagy emissziós botrány (vagy VW emissziós botrány, VW-botrány, Diesel-Gate) névvel illetik különböző autógyártók, az autók kibocsátásával kapcsolatos, törvényileg előírt határértékek megkerülését szolgáló sorozatos manipulációk és ezek politikai befolyásolás útján történő bebiztosításának kombinációját.
Kirobbantója egy 2015. szeptember 18-án nyilvánosságra került eljárás, mely során a Volkswagen AG egy szabálytalan kerülőberendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, hogy megkerülje az Egyesült Államokbeli kibocsátási normákat. A lebukást az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (Environmental Protection Agency, EPA) egyik Notice of Violation-je indította el. A Volkswagen AG szerint az érintett szoftver világszerte mintegy 11 millió, VW EA189 sorozatú motorral rendelkező gépjárműben fut, az Egyesült Államokban az azt követő VW EA288 motorsorozat is érintett. A Reuters hírügynökség szerint a szoftvert azonban négy különböző motortípushoz illesztették.
A Szövetségi Közlekedési Minisztérium szerint az Európában típusengedéllyel rendelkező autók is érintettek, éppúgy, mint az EPA egy 2015 november eleji, második Notice of Violation-je alapján az Audi és a Porsche gépjárművei is. A botrány következtében lemondott a Volkswagen AG igazgatótanácsának elnöke, Martin Winterkorn; a felügyelőbizottság a Porsche AG igazgatótanácsának addigi elnökét, Matthias Müllert nevezte ki utódjául.
A túllépett károsanyag-kibocsátás, és okozatként az idő előtti elhalálozások és egészségkárosodások által számszerűsíthető kár a 2009–2015-ös időszakban csak Európában és az USA-ban 39 milliárd dollárt ért el, nagy részét Európában. Függetlenül attól, hogy az érintett gépjárművek visszahívása és javítása megtörténik-e és milyen gyorsan, ez a szám 100 milliárd dollár fölé emelkedhet.[1] A közel 2,6 millió Németországban eladott, kerülőberendezéssel szerelt VW gépjármű 2008 és 2015 között közel 1200 idő előtti elhalálozással hozható összefüggésbe, kb. 13.000 életév veszteséggel. Amennyiben 2017 végéig az összes érintett gépjárművet oly módon alakítják át, hogy a emissziós határértékeket betartják, a további, összesen kb. 29.000 életév veszteséget jelentő elhalálozások elkerülhetők.[2]
Az eredeti VW emissziós botrány az autóiparban egy világméretű válság okozója lett.[3] Számos tanulmány során sikerült eltérést találni a német és a nemzetközi gyártók modelljeinek valós és a vizsgaállomásokon mért kibocsátási értékei között.[4] Összességében a legfontosabb piacokon a nehéz teherforgalomban használt dízelgépjárművek harmada és a könnyű szállítási célokra használtak több mint fele túllépte a mindenkor érvényes határértékeket, ami éves szinten világviszonylatban közel 38.000 idő előtti elhalálozáshoz vezetett.[5] Bizonyított, hogy a gyártók évekkel a botrány kirobbanása előtt követték el cselekedeteiket, vagy azokról tudtak. A politikai és gazdasági testületek, kormányhivatalok és érdekvédelmi szövetségek már évekkel a nyilvánosságra kerülés előtt utaltak a szabálytalanságokra, és figyelmeztettek a következményekre.
2017. augusztus 2-án zajlott a Nemzeti Dízel Fórum (vagy Dízel-csúcs), ahol egyezség született a német szövetségi kormányzat és a német autógyártók között a károsanyag-kibocsátás csökkentése kapcsán.
Az emissziós botrány vezetett oda, hogy egy közlekedési fordulat témája és követelése lett a politikai párbeszédben résztvevő különböző feleknek.