Az embercsempészés (köznyelven néha embercsempészet) a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények egyike.[1] Az illegális migrációhoz kapcsolódó, a 2010-es évek közepén világszerte egyre több gondot okozó cselekmény. Magyarországon a 2012. évi V. törvény (Btk.) 353. §-a szerint büntetendő. Nem azonos az emberkereskedelem bűncselekménnyel, a magyar Btk. is külön szabályozza ezeket. A fő különbség abban áll, hogy az embercsempészés előfeltétele a csempész és a migráns közötti előzetes megállapodás, míg az emberkereskedelem során az áldozat helyzetét kihasználják, vele szemben gyakran kényszert, fenyegetést alkalmaznak.
Története
Az embercsempészés valószínűleg egyidős az államhatárok ellenőrzésével – ez a bűncselekmény ezeket a jogszabályi rendelkezéseket próbálja kijátszani, megkerülni. Az elkövetési magatartás lényegében a tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett nyújtott segítség nyújtása. Korábbi szabályozásunk szerint az embercsempészés bűntett valósított meg, ha pénzért követték el illetve vétségnek, ha más motívummal.[2]
Az embercsempészés mint nemzetközi szintű jelenség
Tény, hogy napjainkban harminc-negyven millió illegális migráns van a világon, s az illegális migrációra épülő jogellenes cselekmények száma egyre nő. Az a személy, aki szabályosan lépi át a határt, később maga is illegális migránssá válhat, a tartózkodás és munkavállalás tekintetében. Ezek az emberek óriási kockázatokat vállalnak, hogy eljussanak egyik országból a másikba, s legtöbb esetben ezt a kiszolgáltatott helyzetet használják ki a bűnelkövetők. Az illegális migránsok többnyire húsz-harminc év közötti férfiak, akik alacsony szakmai képzettséggel rendelkeznek.[forrás?]
Az illegális migránsok leggyakrabban a jobb megélhetés reményében szánják el magukat az adott lépésre. A legfőbb úti célok Anglia, Németország, Spanyolország, Ausztria, Svájc, valamint Svédország. A tarifák ötven-négyszázezer forint körül alakulnak, attól függően, hogy csak egy egyszerű fényképcseréről, vagy valamilyen bonyolultabb műveletről van-e szó. Ezek segítségével azonban a hatóságokat megtévesztve, feltűnés nélkül átjuthatnak a határokon. Sokan azonban nem képesek kifizetni a kért összeget, így ezek a személyek megbújni kényszerülnek a vonatok padlásterében, motorterekben, a kamionok rakterében, vagy kisteherautókban. A magas tarifákból kifolyólag a migránsok körében gyakori az illegális munkavállalás és más jogellenes cselekmények elkövetése, azon célból, hogy kifizessék a embercsempészés díját. Ebből adódóan az illegális migráció veszélye egy adott országra nézve is felmerülhet, mivel a bevándorlók többsége koldulásból, prostitúcióból, bűncselekményekből tartja fenn magát. Az átcsempészett embereket napi tizennyolc órán át dolgoztatják, miközben alapvető létszükségleteiket csak minimális módon elégítik ki.[forrás?]
A hatályos magyarországi szabályozás
Az embercsempészés fogalma
Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]
- A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
- a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy
- b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.[4]
- A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
- a) a csempészett személy sanyargatásával,
- b) fegyveresen,
- c) felfegyverkezve,
- d) üzletszerűen vagy
- e) bűnszövetségben követik el.[5]
- Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
