Elena Văcărescu
francia-román írónő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Elena Văcărescu, franciásan Hélène Vacaresco (Bukarest, 1864. szeptember 21. – Párizs, 1947. február 17.) francia-román írónő, a francia Becsületrend lovagja, a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, a Francia Akadémia kétszeres díjazottja.
Gyors adatok
Elena Văcărescu | |
![]() | |
Született | 1864. szeptember 21.[1] Bukarest[1] |
Elhunyt | 1947. február 17.[1] Párizs[1] |
Állampolgársága | |
Szülei | Eufrosina Falcoianu Ioan Văcărescu |
Foglalkozása | |
Tisztsége | nagykövet |
Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja (1921)[2] román Korona-rend(wd) (1933)[3] |
Sírhelye | Bellu temető[3] |
Írói pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Első műve | Chants dˈAurore (1886) |
Irodalmi díjai | A Francia Akadémia díjai:[4] Archon–Despérouses-díj(wd) (1889) Jules Favre-díj (1901) |
![]() | |
Elena Văcărescu aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Elena Văcărescu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Rövid ideig Ferdinánd román trónörökös jegyese volt, ám I. Károly király és Lascăr Catargiu miniszterelnök megakadályozták a házasságot.[5][3][6]