Egri csillagda

Az egri Líceum 10. emeletén található egri csillagdát, Magyarország harmadik csillagvizsgálóját Eszterházy Károly egri püspök megrendelésére Hell Miksa jezsuita szerzetes csillagász tervezte.

Egri csillagda
Ország	Magyarország
Település	Eger
Típus	csillagászati obszervatórium
Elhelyezkedése
Egri csillagda Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 20° 22′ 33″47.900055555556, 20.37575
Egri csillagda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri csillagda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A turistalátványosság a camera obscurának helyet adó forgókupola. Ezt Fazola Lénárd (Fazola Henrik öccse) egri lakatosmester készítette 1779-ben. A kupola alatt található nagytermet szeli át az egri meridián vonal. A meridián vonalat 1778-ban készítették márványból.

Története

A csillagdát Eszterházy püspök a tervezett egyetem egyik fő tudományos létesítményének szánta, ezért egyik papját, Balajthy Mátét már a Líceum építésének megkezdése előtt, 1762-ben Bécsbe küldte, hogy alaposan ismerje meg a csillagászat tudományát és annak művelőit. Ugyancsak 1762-ben Hell Miksa felhívta Eszterházy figyelmét arra, hogy a tudományos tevékenységhez megfelelő szakkönyvtár is kell. A könyveket is az ő javaslatára szerezték be. A szakkönyvtár: 1775-ben 27 mű 67 kötetéből, 1776 végén 43 mű 95 kötetéből, 1777 végén 58 mű 116 kötetéből állt; ezekért Eszterházy összesen 602 forintot fizetett. A csillagászati könyvtárt a megfigyelő terem alatt, a csillagász lakószobájában helyezték el. 1799-ben, a püspök halálakor a csillagászati gyűjtemény 75 mű 350 kötetét tartalmazta.

Balajthy utódja 1774-ben Madarassy János áldozópap, Hell Miksa tanítványa lett.

A megfigyelő állomást a egri Líceum 53 méter (tíz emelet) magas, speciálisan csillagászati megfigyelésekre épített tornyában rendezték be az ugyancsak Hell Miksa javaslatára beszerzett, angol és osztrák műszerekkel. A torony jóval a Líceum többi része előtt, 1776 végén elkészült; ekkor ez volt Európa (egyik) legmodernebb csillagvizsgálója. II. József azonban 1784-ben nem engedélyezte Egerben egyetem alapítását, ezért 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófia és jog oktatását, majd 1786-ban Pestre helyezték a papneveldét is. A csillagdát ugyan nem zárták be, és dolgozott itt Tittel Pál, majd montedegói Albert Ferenc is, de a műszerek fokozatosan elavultak, felújításukra pénz nem volt, így a tudományos munka apránként alábbhagyott, a csillagda elnéptelenedett. 1794-ben, amikor Eszterházy Bécsbe küldte továbbképzésre Jenesch Józsefet, a csillagda gondnokát, az obszervatórium már nem működött.

Csillagászati Múzeum

1950-ben került az egri tanárképző főiskolára Zétényi Endre adjunktus. Érdeklődését felkeltette a Líceum tornyában található lomtár. Rendszerezte az ott talált eszközöket, és az 1960-as évek elején, az épület felújításakor kijavította, rendbe hozta az egri meridiánt. Részben az épületben megmaradt műszerekből, részben saját gyűjtéséből berendezte a ma is látható csillagászati kiállítást.

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi csillagvizsgálók listája
• Líceum (Eger)

Források

• Charles A. Whitney: A tejútrendszer felfedezése, Gondolat, Budapest, 1978, 243-259. old.
• Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 25. o.

• Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap