Eger-patak (Heves vármegye)
vízfolyás Eger környékén / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község közigazgatási területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója. Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer egyik legjelentősebb tagja.[1]
Ez a szócikk a Heves vármegyei patakról szól. Hasonló címmel lásd még: Eger-patak (egyértelműsítő lap). |
Eger-patak | |
Az Eger-patak Egernél | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 68 km |
Forrásszint | 360 m |
Vízhozam | 3,237 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 1378,6 km² |
Forrás | Vajda-forrás, Balaton (település), Heves–Borsodi-dombság, Magyarország |
é. sz. 48° 06′ 39″, k. h. 20° 17′ 18″48.110805555556, 20.288388888889 | |
Torkolat | Tisza, Heves vármegye, Poroszló és Négyes közt |
é. sz. 47° 40′ 44″, k. h. 20° 42′ 47″47.678805555556, 20.713111111111 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger-patak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor a Bükk-vidék központja mintegy 300-400 méternyit emelkedett, és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, és elkezdődött a máig tartó karsztosodás, és a vízhálózat kialakulása.[2]
A patak sokáig megyehatárt képezett Heves és Borsod vármegye között, Egert is kettéosztva: a vár a Kis-Dobó térrel és környékével tartozott Borsodhoz, a város többi része pedig Heveshez. 1807-ben csatolták Eger egészét Heves vármegyéhez,[3][4] ezzel megszűnt az az egyedi helyzet, hogy a megyeszékhely tulajdonképpen két vármegye területén feküdt.[5]
A 20. században és már a korábbi évszázadok során is vízimalmok sorát építették ki a vízfolyás felsőbb szakaszain, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom.
Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves vármegye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.