![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Jarmo_%2528Qal%2527at_Jarmo%2529%252C_late_8th_century_BCE_to_late_6th_century_BCE._Sulaymaniyah%252C_Iraq%252C_March_2021._Aftermaths_of_1948-1955_excavations_conducted_by_the_Oriental_Institute_of_Chicago.jpg/640px-thumbnail.jpg&w=640&q=50)
Dzsarmó
From Wikipedia, the free encyclopedia
Dzsarmó (arabul: قلعة جرمو, nyugati átírással: Qal'at Jarmo) régészeti terület Észak-Irakban, Kurdisztánban, a Zagrosz-hegy lábánál, Kirkuktól keletre, Csamcsamál mellett fekszik.
Dzsarmó | |
![]() | |
Névváltozatok | Dzsarmo, Jarmo |
Alapítás | i. e. 7090-es évek |
Megszűnés | i. e. 4950 |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsarmó témájú médiaállományokat. |
Mai ismereteink szerint itt volt a Közel-Kelet és a világ egyik legrégebbi földművelő települése, melynek eredetét i. e. 7090-ig vezetik vissza.
Az ásatás helyszíne körülbelül 12 000-16 000 m² területen fekszik, 800 méter tengerszint feletti magasságban. Robert J. Braidwood (1907-2003) a University of Chicago régészének vezetésével 1948-ban és az '50-es években folytak feltárások. 2012-ben a londoni University College csapata újabb ásatásokba kezdett.
Összességében mintegy 150 ember élt az egykori településen. Lakói gabonát termeltek és háziasították a juhot, kecskét, disznót, tehenet, lovat és a kutyát. Házaikat vályogból, agyagból építették. Kőből és obszidiánból készült tárgyakat is találtak itt, ami arra utal hogy szervezett kereskedelem létezett ekkor már a régióban.