Duray Miklós
(1945–2022) szlovákiai magyar politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
(1945–2022) szlovákiai magyar politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Duray Miklós (Losonc, 1945. július 18. – Budapest, 2022. december 30.[4][5]) felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár, eredeti foglalkozása szerint geológus.
| Duray Miklós | |
 | |
| 2016-ban | |
| Született | 1945. július 18.[1] Losonc |
| Elhunyt | 2022. december 30. (77 évesen)[2][3] Budapest |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Comenius Egyetem |
| Sírhelye | Losonc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duray Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyar tannyelvű iskolákba járt, Losoncon alapiskolába, majd Füleken középiskolába. Érettségi után 1962–63-ban munkásként dolgozott.
1963 és 1971 közt a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult és általános geológusdiplomát szerzett. Egyetemi tanulmányait a „prágai tavasz” eseményei közepette megszakította (1965-től aktívan politizált). 1972–73-ban a pozsonyi Talajtani és Növénytáp Kutató Intézet tudományos segédkutatója, 1973 és 1977 között a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének ösztöndíjasa. 1977-ben doktori vizsgát tett geokémiából („A maradéktalajok altalajának geokémiai folyamatai és agyagásványi összetétele közötti összefüggések vizsgálata”) a pozsonyi Komenský (Commenius) Egyetem Természettudományi Karán.[6] A következő tizenkét évben a Doprastav híd- és közút építő állami vállalatnál dolgozott geológusként. 1988–89-ben az Indiana University of Pennsylvania állami egyetem vendégtanára volt, majd a szlovák bársonyos forradalom után hazatért, és politikai pályára lépett.
Politikusi pályája a kommunista rendszer idején indult, publikációs tiltások, rendőrségi zaklatás, letartóztatások kísérték. Duray a csehszlovák kommunista rezsim egyik nemzetközileg legismertebb ellenzéki politikusává vált.
Politizálni a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének (Csemadok, ma Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) tagjaként kezdett, amelynek 1966-ban központi bizottsági tagjává, 1968-ban egy évig elnökségi tagjává vált.
1965–68 között a pozsonyi magyar főiskolások és egyetemisták József Attila Ifjusági Klubjának elnöke volt. Ezekben az években a hivatalos hatalomtól független Nyári Ifjúsági Találkozók egyik szervezője is volt, 1968-ban pedig megalapította az ugyancsak független, ifjúsági klubokat koordináló Módszertani Csoportot. Ugyanebben az évben alapítja és vezeti a csehszlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetséget (MISZ), amelyet a következő év novemberében a belügyminisztérium betiltott.
Duray 1969 végén lemondott a Csemadokban viselt tisztségeiről. A következő évben a szervezetből is kizárták, megtiltották számára a politizálást és a publikálást. Hatéves szünet következett.
Duray 1977-től tért vissza a közéletbe. Előadásokat tartott magyar egyetemistáknak és vitába szállt a Charta 77-et bíráló értelmiségiekkel.
Aktív részvétele a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában 1978-ban kezdődött, amikor megalapította a többek közt a magyar iskolák tervezett felszámolása ellen tiltakozó Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, és ennek 1989 decemberéig szóvivője lett.
1979-ben részt vett a Bibó-emlékkönyv megírásában és felesége közvetítésével kapcsolatba került a Charta 77-tel.
A következő években megfigyelték, kihallgatták, megtiltották, hogy külföldre utazzon és többször tartottak nála házkutatást. 1982-ben megvádolták az államrend felforgatásával és 1982. november 10-én letartóztatták.[7] 1983 elején még vizsgálati fogságban volt. Mellette foglalt állást a Charta 77 és a Magyar Írók Szövetségének egy része. Külföldi nyomásra felfüggesztették a perét.
Még ugyanebben az évben aláírta a Charta 77 polgárjogi nyilatkozatát. A következő évben ismét letartóztatták. Emiatt tiltakozott többek közt az Amnesty International és a Nemzetközi PEN Club amerikai tagozata.
Tizenöt hónapos fogva tartás után szabadon engedték, a rendőrségi zaklatások azonban ezután is folytatódtak, mert Duray nem hagyott fel az ellenzéki politizálással, többek közt részt vett a Charta 77 szóvivői testületének munkájában is.
1988-ban a magyar demokratikus ellenzék által létrehozott Szabad Kezdeményezések Hálózata tagja lett annak párttá (SZDSZ) alakulásáig. Előadást tartott az MDF egyik fórumán is a Jurta Színházban.
Ugyanebben az évben a bécsi EBESZ utóértekezlet amerikai delegációjának nyomására visszakapta útlevelét és kiutazási engedélyt kapott. A Pennsylvaniai Egyetem (University of Pennsylvania) magánegyetem meghívására feleségével az Egyesült Államokba utazott. A meghívás a geológusnak szólt, de az egyetemen politológiával foglalkozott. Szakmailag Chászár Ede politológiaprofesszor, anyagilag a Hungarian Human Rights Foundation és Soros György támogatta.
1989-ben az amerikai ügyvédek emberjogi szervezetének közbenjárásával nagy nehezen engedélyt kapott a hazautazásra. Decemberben már a kommunista rezsim bukása után felálló új csehszlovák kormány miniszterjelöltje volt, de a tárgyaláson Csehszlovákia Kommunista Pártját képviselő Marian Čalfa, későbbi kormányfő körének vétójára a jelöltek közül egyedüliként mégsem vált a kormány tagjává.
.jpg)
1990-ben pártot alapított Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke marad 1998-ig, amikor is a három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült Magyar Koalíció Pártja néven.
Az első csehszlovák demokratikus parlamenti választáson 1990 májusában országosan a második legnagyobb támogatottságot élvező politikus volt. Politikai ellenfelei nacionalizmussal vádolták, miközben az Együttélés a különböző etnikumok közösségi érdekeinek védelmét vállaló mozgalomként hamarosan a Liberális Internacionáléhoz csatlakozott, s e szervezet egyik alelnöke volt, 1998-ig.
1994-ben újraválasztották, immár a szlovákiai parlamentbe.
1994–1996 között a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke volt.
1999–2007 között a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke volt, 2007-ben az MKP megszüntette ezt a tisztséget.
2007–2010 között a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke volt.
2009-ben A szabadság ára címen Koltay Gábor dokumentumfilmet készített róla, amelyet két évvel később, 2011-ben mutattak be a budapesti Uránia moziban.[8]
A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson az MKP nem jutott be a parlamentbe, így képviselői mandátuma megszűnt.[9] Ezt követően bejelentette, hogy korára való tekintettel visszavonul az aktív politizálástól és lemond az MKP-ban betöltött tisztségéről.[10]
2010-től a Soproni Egyetemen oktatott politológiát.[11]
2011 és 2020 között a Szövetség a Közös Célokért jogi személyek társulásának elnöke.[6]
2020-tól a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke.
2022. december 30-án hunyt el, a Szövetség a Közös Célokért saját halottjaként tekint rá, temetése szülővárosában, Losoncon 2023. január 17-én tartják.
Duray Miklós nyújtotta át 2014. február 14-én Budapesten a Balassi Bálint-emlékkardot az ekkor kitüntetett magyar költőnek, a felvidéki Kulcsár Ferencnek.[12]
Édesanyja, Zvoda Mária (1910–2008) Losoncon tanító, édesapja, dr. Duray Endre (1908–1980) jogász volt. Felesége Szabó Zsuzsanna (1945–2018) matematikus volt, gyermekük az 1989-ben született Áron Bálint.
_02.jpg)
_04.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
