Domagoj horvát fejedelem
horvát herceg / From Wikipedia, the free encyclopedia
Domagoj (latinul: Domagoi) a Tengermelléki Horvátország fejedelme volt 864-től haláláig, körülbelül 876-ig. A Domagojević-dinasztia megalapítója. I. Trpimir halála után bitorolta a horvát trónt, fiait pedig elűzte. Elődeinél aktívabb szerepet vállalt az Adriai-tengeren, erőszak alkalmazására ösztönzött és számos háborút viselt, különösen az arabokkal, Velencével és a keleti frank állammal. Domagoj harciassága, valamint a kalózkodás megtűrése, sőt támogatása rossz viszonyt váltott ki VIII. János pápával, amely tovább romlott, miután Domagoj nem kegyelmezett az ellene összeesküvőknek. Formálisan frank vazallusként kihasználta a frank örökösödési válságot, és sikeres lázadást indított Karlmann keleti frank király ellen. 876-ban bekövetkezett halála után Domagojt fia követte, akit 878-ban Zdeszláv leváltott és elűzött.
Domagoj | |
Domagoj íjászai, Stjepan Skok alkotása | |
Tengermelléki Horvátország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
864 – 876 | |
Elődje | I. Trpimir |
Utódja | Iljko |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Domagojović-ház |
Született | 9. század |
Elhunyt | 876 |
Gyermekei | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Domagoj témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |