Dimetil-polisziloxán
From Wikipedia, the free encyclopedia
A dimetil-polisziloxán (PDMS, E900) a legszélesebb körben használt szilícium alapú szerves polimer. Rendkívül sok területen alkalmazzák, a kontaktlencséktől kezdve orvosi műszereken, samponokon, síkosító olajokon keresztül egészen hőálló bevonatokig.
További információk Kémiai azonosítók, Kémiai és fizikai tulajdonságok ...
Dimetil-polisziloxán | |
Dimetil-polisziloxán | |
PDMS | |
IUPAC-név | poli(dimetilsziloxán) |
Más nevek | poli-dimetil-sziloxán PDMS E900 |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 63148-62-9 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | (C2H6OSi)n |
Sűrűség | 965 kg m−3 |
Olvadáspont | N/A (üvegesedik) |
Forráspont | valamivel 200 °C alatt |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
A dimetil-polisziloxán egy teljesen átlátszó, szobahőmérsékleten szilárd vegyület. Alig reakcióképes, nem mérgező, nem gyúlékony.