madáralcsalád From Wikipedia, the free encyclopedia
A fütyülőlúdformák (Dendrocygninae) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik jól elkülöníthető alcsaládját alkotják. Nevüket jellegzetes füttyentő hangjukról kapták, melyekkel az egyedek kommunikálnak egymással.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Apáca fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fütyülőlúdformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fütyülőlúdformák témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||
A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan Dendrocygnidae néven leválasztja őket a récefélék közül és önálló családként sorolja be.
A trópusi és szubtrópusi régiókban nagy elterjedésűek. A legtöbb faj viszonylag kis területet foglal el, melyek ritkán fedik egymást.
A sujtásos fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) elterjedése viszont különös képet mutat: a faj megtalálható Amerikában, Kelet-Afrikában, Madagaszkáron és Dél-Ázsiában is, s ami még különös, ezen az óriási és szaggatott elterjedési területen alig található kimutatható különbség a fajon belül.
Külső megjelenésük alapján, amely a récefélék családján belül meglehetősen primitív jellegeket mutat, jól megkülönböztethető madarak a lúdformák (Anserini) és a réceformák (Anatini) alcsaládjaiba sorolt fajoktól. Általánosan jellemző rájuk, hogy kis termetű, hosszú lábú, felegyenesedett testtartású madarak. Tipikus jellemzőik a hosszú nyak, melyet repülés közben messzire előrenyújtanak és a szintén eléggé megnyúlt lábak, melyeket viszont hosszan hátranyújtanak. Jól gyalogolnak a szárazon és jól is úsznak. Szárnyuk széles, repülésük inkább manőverező, mint gyors. A tojó és hím színezete minden fajnál azonos, a tojók többnyire egy kicsivel nagyobbak. Gyakori színük a barna, a szürke és homokszín. A sujtásos fütyülőlúd és másik három faj lágyéktollai megnyúltak és díszítő tollakként funkcionálnak.
Pelyhes fiókáik feltűnő színezetűek, nem hasonlítanak egyetlen más réceféle fiókájához sem. A különös sajátosságot egy halványsárga vagy fehér sáv adja, mely a szem alatt körülfut a fejen, mintegy alulról szegélyezve a fejtető sötét sapkáját.
Az Afrikában elterjedt vöcsökrécék (Thalassornithini) nemzetségébe egy faj tartozik: a vöcsökréce (Thalassornis leuconotus). Mivel ez a faj a bukáshoz alkalmazkodott, ezért alakja eltér az igazi fütyülőludakétól. Ezt a fajt korábban a réceformák (Anatinae) alcsaládján belül a halcsontfarkú récék (Oxyyurini) nemzetségébe sorolták, főleg alaktani bélyegek alapján. Később kiderült, hogy csak a hasonló életmódhoz való alkalmazkodás miatt hasonlítanak egymásra. Jelenleg a fütyülólúdformák közé sorolják, de ott önálló nemzetséget kapott. Egyes szisztematikusok nem értenek egyet a fajnak a fütyülőrécék közé sorolásával. Ők külön alcsaládba helyezik a réceféléken belül Thalassornithinae néven.
A fütyülőludak javarészt növényevők, főleg vízinövényekkel és azok magvaival táplálkoznak. Több fajuk is inkább éjszaka aktív és nappal pihennek vagy tollászkodnak. Néhány fajuk szívesen tartózkodik pihenés közben a fákon. (Erre utal a latin Dendrocygna név is, ami falakó ludakat jelent.) Költési időszakon kívül nagy csapatokban élnek, melyek állandó napi mozgásban vannak a táplálkozó és pihenőhelyek között. Az egyedek egymással gyakran kommunikálnak magas tónusú fütyülő hangjukon. A fütyülőludak a vízen és a szárazföldön is otthonosan és gyorsan mozognak. A vöcsökréce táplálékkeresés közben vagy ha veszélyben érzi magát a víz alá bukik.
A fütyülőludak egy életre választanak párt maguknak. A kapcsolat a páron belül igen szoros, és kölcsönös tollászkodással gyakran meg is erősítik kötődésüket társuk iránt. A párzást követően a fütyülőlúd-pár kölcsönös utótánccal kedveskedik egymásnak: mindkét egyed hasonló mozdulatokat végez, kiterjesztvén a másik felé eső szárnyát.
Fészküket faodvakba, üregekbe, bozótosba építik és pehelytollakkal bélelik ki. A tojó 10-15 tojást rak le. Néha több tojó rakja le tojásait ugyanabba a fészekbe és szélsőséges esetekben a tojások száma elérheti a százat is. A fiókák általában négy hétnyi kotlást követően bújnak ki a tojásokból és nyolc hét múlva már röpképesek is.
Az alcsaládba az alábbi 2 nem és 9 faja tartozik:
A fajok valódi rokonsági viszonyait jól szemlélteti a következő diagram (N.N. = név nélküli taxoncsoport):
fütyülőlúdformák (Dendrocygninae)
|--vöcsökréce (Thalassornis leuconotus) (Thalassornithini)
|--fütyülőludak (Dendrocygnini)
|--N.N.
| |--apáca-fütyülőlúd (D. viduata)
| |--piroscsőrű fütyülőlúd (D. autumnalis)
|
|--N.N.
|--N.N.
| |--gyöngyös fütyülőlúd (D. guttata)
| |--pálmafütyülőlúd (D. arborea)
|
|--N.N.
|--sujtásos fütyülőlúd (D. bicolor)
|--sarlós fütyülőlúd (D. eytoni)
|--N.N.
|--vándor fütyülőlúd (D. arcuata)
|--jávai fütyülőlúd (D. javanica)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
