Dalmácia királya
From Wikipedia, the free encyclopedia
Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Dalmácia a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz került, melynek élére a király helyett ideiglenes kormány került.
Gyors adatok
Dalmácia királya | |
IV. Károly király 1916. november 21. – 1918. november 16. | |
Adatok | |
Ország | Dalmát Királyság |
Megszólítás | Ő Királyi Felsége |
Első | IV. Krešimir |
Utolsó | IV. Károly |
Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai-ház (1780-1919) |
Nyughely | Császári kripta |
Cím része | Magyar király |
A címmel járó további titulusok | Horvátország királya Szlavónia királya |
Regnálás kezdete | 1058 |
Regnálás vége | 1918. november 16. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás