Déry Tibor jómódú polgári zsidó család gyermekeként Budapesten született, a Wesselényi utca 13-as számú házban, ami az édesapja tulajdona volt. Édesapja Déry Károly (Deutsch) ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése (1911) után egy évet töltött nyelvtanulással Sankt Gallenben. 1913-tól öt éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten.
Ezen évek alatt főleg írással foglalkozott. Lia című kisregényével 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Ekkortól két éven keresztül számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. Az első világháború után, 1918–1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az Íródirektóriumba.[1] A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták. Szabadulása után házasságot kötött Pfeifer Olgával, Pfeifer Salamon és Schwarcz Mária lányával Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1920. július 25-én.[2] Később közösen az emigrációt választották.
1926-ban visszatért Budapestre, ámde a későbbiekben is sokat utazott külföldre hónapokra vagy akár évekre is. 1928-ban elvált Pfeifer Olgától.[4]1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni A befejezetlen mondat című háromkötetes regényét, amelyet 1937-ben fejezett be, de csak egy évtized múltán adtak ki. Ezután kénytelen volt elhagyni Bécset, Spanyolországba menekült. Ebben az időben írásait nem közölték túl nagy számban, művek fordításával kereste meg kenyerét, ill. a zsidótörvények után (1942) álneveken ponyvákat, szórakoztató elbeszéléseket írt. Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után bujkálni kényszerült.
Tevékenysége 1945–1977 között
1946-ban feleségül vette Oravecz Paulát, majd belépett a Kommunista Pártba, és beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe. Sorban jelentek meg régebben ki nem adott művei: Alvilági játékok,[5]Szemtől-szembe, Jókedv és buzgalom. A Nemzeti Színház bemutatta a Tükör című színművét (1947. március 21.), A tanúk (1948) és az Itthon című darabját (1948. január 9.). 1950-ben és 1952-ben jelent meg a Felelet című, eredetileg tetralógiának tervezett regényének I. és II. kötete. A II. kötet megjelenése után kialakult vita a dogmatikus kultúrpolitika hibáit tükrözte.
Miután elvált második feleségétől, 1955-ben házasságot kötött Kunsági Mária Erzsébettel (Böbe), ő lett Déry harmadik felesége. A következő években tovább folytatta alkotó munkáját (Simon Menyhért születése, Talpsimogató, A ló meg az öregasszony, Niki – Egy kutya története). 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban novellagyűjteménnyel (Szerelem) tért vissza az irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Itt készült róla a Magyar Televízió1977-ben sugárzott műsora. Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amelyet először 1984-ben adtak át.
Vidám temetés és más elbeszélések; sajtó alá rend., utószó Mészáros István; Magyar Könyves Céh, London, 1960 (Magyar Könyves Céh)
Szerelem és más elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1963
G. A. úr X-ben. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
A kiközösítő. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1966
Az óriáscsecsemő; Magvető, Budapest, 1967
Theokritosz Újpesten, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1967
A kéthangú kiáltás; Szépirodalmi, Budapest, 1968
Szembenézni. Jelenet; Magvető, Budapest, 1968
Ítélet nincs; Szépirodalmi, Budapest, 1969
A felhőállatok; Szépirodalmi, Budapest, 1970
Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1971
Alkonyodik, a bárányok elvéreznek. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Déry Tibor munkái)
A napok hordaléka; Szépirodalmi, Budapest, 1972
Kedves bópeer...! Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973[7]
A félfülü. Rémtörténet; Szépirodalmi, Budapest, 1975
Újabb napok hordaléka; Szépirodalmi, Budapest, 1975
A felhőállatok. Válogatott versek, 1-2.; 2., bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1976 (Déry Tibor munkái)
Kyvagiokén; Szépirodalmi, Budapest, 1976
Színház; Szépirodalmi, Budapest, 1976 (Déry Tibor munkái)
A gyilkos és én. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1977 (Déry Tibor munkái)
Niki. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1977 (Déry Tibor munkái)
Botladozás. Összegyűjtött cikkek, tanulmányok, 1-2.; összeáll., szerk. Réz Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1978 (Déry Tibor munkái)
Az ámokfutó. Déry Tibor illusztrált verse / Der Amokläufer. Ein illustriertes Gedicht von Tibor Déry; Múzsák Közművelődési Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1985
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Regény / Joel Rosenman–John Roberts–Robert Pilpel: Fiatalemberek korlátlan tőkével. A legendás woodstocki fesztivál igaz története, amelyet az a két fiatalember mond el, akik a számlákat fizették; utószó Juhász Tamás, ford. Lehel Zoltán; Népszava, Budapest, 1988 (Híres könyvek)
Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 / függelék: Válogatás Déry Tibor írásaiból, kiadatlan beszédeiből, 1954–1956; előszó, jegyz., sajtó alá rend. Botka Ferenc; Múzsák, Budapest, 1989 (Irodalmi múzeum)
Válogatott versek, kisregények, novellák; vál., szöveggond., jegyz. Réz Pál munkája; Szépirodalmi, Budapest, 1991 (Magyar remekírók)
Sirályháton; szöveggond., utószó Botka Ferenc; Balassi, Budapest, 1993
Két asszony; Ciceró, Budapest, 1994
Három asszony. Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 1995 (Déry archívum)
Lia. Korai elbeszélések, 1915–1920; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 1996 (Déry archívum)
Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1921–1929, versek 1916–1937; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 1998 (Déry archívum)
Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések, 1930–1942; sajtó alá rend. Botka Ferenc; német nyelvű elbeszélések ford. Doromby Károly, Eörsi István, Tandori Dezső; PIM, Budapest, 1998 (Déry archívum)
"Liebe Mamuskám!". Déry Tibor levelezése édesanyjával; sajtó alá rend. Botka Ferenc, német nyelvű levelek ford. Schulcz Katalin; Balassi–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998 (Déry archívum)
Különös árverés. Regények, 1920–1942; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 1999 (Déry archívum)
A portugál királylány. Elbeszélések; vál., utószó Réz Pál; Jelenkor, Pécs, 1999 (Millenniumi könyvtár)
Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957–1964; sajtó alá rend. Botka Ferenc, ford. Csala Károly; PIM, Budapest, 2002 (Déry archívum)
Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1945–1957; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 2002 (Déry archívum)
Barátságos pesszimizmussal. "A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz". Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965–1977; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 2003 (Déry archívum)
A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921–1939. Die glückliche Familie; sajtó alá rend. Botka Ferenc, ford. Schulcz Katalin, Seres Hajnalka; PIM, Budapest, 2004 (Déry archívum)
Helmich Dezső–Gereben Ferenc: Film, ízlés, befogadás; A Szerelem című film befogadásának vizsgálata; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1976 (Tanulmányok. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont)
Szalai Anna: Csereforgalom. Magány és közösség Déry Tibor regényeiben; Szépirodalmi, Budapest, 1982
Találkozások, interferenciák. Illyés Gyula, Déry Tibor. Emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Budapest, 1985. október 24–1986. április; forgatókönyv, katalógus, kiállításrend. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 1985
Botka Ferenc: Megnyugodva és megbékélve. Tollvonások Déry Tibor arcképéhez; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Veszprém, 1994 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
Botka Ferenc: D. T. úr feleletei avagy A befejezett mondat; Belvárosi, Budapest, 1994
Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A Szemtől szembe és forrásvidéke; Argumentum, Budapest, 1994 (Irodalomtörténeti füzetek)
Kortársak Déry Tiborról; szerk., interjúk Botka Ferenc, Szabó B. István; PIM, Budapest, 1994 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
Pomogáts Béla: Vázlat az egészről. Déry Tibor tizenegy regénye; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1995 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai. 2002. december 5-6.; szerk. Botka Ferenc; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2003 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
Kiss Endre: A huszadik század befejezetlen mondatai. Déry Tibor és vidéke; Logos, Budapest, 2008
Botka Ferenc: "Ha a boldogságot egy tájjal akarnám kifejezni...". Déry Tibor balatonfüredi évei, 1965–1977; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2010 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai)
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 430–433. o. ISBN963-05-6805-5
Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok. Budapest, 2000, Ex Libris Kiadó. ISBN963-85530-3-0
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest, Győző A., 1927
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969
Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968
Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963–1965
Magyar nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993–
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994