Az európai ciprus vagy örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjának névadó faja. A Földközi-tenger keleti medencéjének környékén őshonos, emellett Iránban van egy elszigetelt populációja. Kis-Ázsiából még az ókorban betelepítették Itáliába, ahol kivadulva a legjellegzetesebb mediterrán örökzölddé vált;[1] mára az egész Mediterráneum meghatározó, tájalkotó fája.[2]

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Európai ciprus
Thumb
Európai ciprus levélzete és tobozai
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Ciprus (Cupressus)
Faj: C. sempervirens
Tudományos név
Cupressus sempervirens
L.
Elterjedés
Thumb
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai ciprus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai ciprus témájú médiaállományokat és Európai ciprus témájú kategóriát.

Bezárás

Jellemzése

A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik. A szürkésvörös kérgű fának kis, párosan átellenesen álló, háromszög alakú pikkelylevelei 4 sorban, tetőcserépszerűen egymásra borulnak, és az egész ágat beborítják. A leveleken nincs fehér rajzolat; illatuk gyantás, édes.[2]

A termős virágzatokból fejlődnek éretten fényes aranybarna, dió méretű tobozai. A horgas csúcsú tobozpikkelyek eleinte húsosak, dereszöldek, majd megfásodnak.

Eredeti termőhelyein széles koronájú és oszlopos változatai is nőnek, a kertészetek főleg ez utóbbiakat kínálják.

Változatai

  • C. sempervirens v. sempervirens — a törzsváltozat;
  • oszlopos ciprus — C. sempervirens cv. stricta, illetve C. sempervirens f. stricta. Általában a talajszinttől ágas; hajtásai felállók. Mintegy 24 m magasra nő meg;[2]
  • C. sempervirens f. horizontalis – ritkás, vízszintesen növő ágai szabálytalanul szétállnak. Lombja sötét- vagy szürkészöld. Mintegy 24 m magasra nő meg.[2]

Életmódja, termőhelye

Magyarországon többnyire nem elég télálló; szélvédett, melegebb, száraz helyeken (pl. Pécs környékén) azonban ismert néhány, hosszú ideje sikeresen áttelelő példány. A leginkább éppen ciprusairól és cédrusairól ismert Folly Arborétumban nő egy közel százéves.[3]

A meszes talajt kedveli.[1]

A kultúrában

Sötét lombú örökzöldként az antik mitológiában egyike volt a halhatatlanság szimbólumainak, ekként a meghaló és feltámadó napistenek (Phaetón, Küparisszosz) fájának tartották. A gyász és a halál jelképeként az ókor óta gyakran ültetik a temetőkben Kínától Spanyolországig. A keresztény ikonográfiában egyrészt a Paradicsom és az örök élet jelképe, egy másik jelentésében pedig a bölcsesség és a kiválasztottság jeleként Szűz Mária szimbóluma A görögöktől átvett módon a halál és a gyász ábrázolására is használták, használják.[3]

Gyógyászati felhasználása

Az oligomer flavonok enzimgátló hatásúak. Ez a laboratóriumi körülmények között bizonyított tulajdonság magyarázza érvédő szerepét a visszérbetegségek kezelésében.

Mivel hatékonynak bizonyult valamennyi visszér-elégtelenség ellen, tobozát lábdagadás, visszértágulat és aranyér kezelésére ajánlják. Gyakran használják vadgesztenyével és őszi csodamogyoróval együtt.

A ciprustoboznak semmilyen mérgező hatását nem mutatták ki.

Képek

Rokon fajok

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.