Német Császári Haditengerészet
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Német Császári Haditengerészet (németül: Kaiserliche Marine) volt 1872 és 1918 között a Német Császárság tengeri haderejének a megnevezése. Eredetileg a partvédelem volt a feladata, majd 1900-tól kezdve a világ egyik legnagyobb és legerősebb haditengerészetévé fejlesztették, amihez II. Vilmos császár birodalmi törekvései és haditengerészet iránti lelkesedése is hozzájárult. A Kaiserliche Marine volt 1914-ben a Royal Navy után a második legnagyobb haditengerészet, megelőzve az amerikait (US Navy). A német flottafejlesztési program kihívást jelentett Nagy-Britannia számára és a német-angol fegyverkezési versenyhez vezetett – hozzájárulva az első világháború kitöréséhez.
Ez a szócikk az 1872. és 1918. között fennálló német haditengerészet szól. További német haditengerészetek: Német Birodalmi Haditengerészet, Kriegsmarine. |
Kaiserliche Marine | |
Dátum | Alapítás: 1871 Megszűnés: 1918 |
Ország | Német Császárság |
Parancsnokok | |
Főparancsnok | II. Vilmos német császár |
Híres parancsnokok | Reinhard Scheer Franz von Hipper |
Jelvények | |
a flotta 1903–1918 közötti zászlaja | |
Kultúra és történelem | |
Színek | fekete, fehér, piros |
Ének | „Gruß an Kiel” |
Háborús részvétel | első világháború bokszerlázadás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaiserliche Marine témájú médiaállományokat. |
A flotta az első világháborúban korlátozott mértékben tudta csak kifejteni erejét, aminek fő okai a német partok fekvésének hátrányos stratégiai helyzete, a tengerentúli flottatámaszpontok hiánya valamint az ellenséges hírszerzési tevékenység volt. Ezért a világháborúban a német felszíni hajóhad nem játszott jelentős szerepet, bár pusztán létezésével megakadályozta minden ellenséges partraszállási elképzelés keresztülvitelét. Az 1916. május 31.-június 1-én megvívott skagerraki csatában sor került a német és a brit hajóhad összecsapására, amit követően őszre stratégiai patthelyzet állt be. A tengeralattjáró-háború a brit kereskedelmi flottának súlyos veszteségeket okozott, de ennek kíméletlen alkalmazása az Egyesült Államok hadba lépéséhez vezetett. 1918 novemberében a flotta nagy hajóin a tétlenség és az elégedetlenség – valamint egy értelmetlennek vélt kifutási parancs – a kieli matrózfelkelést váltotta ki, ami a novemberi forradalomhoz és a monarchia végéhez vezetett Németországban.
Az első világháborút követően 1921. január 1. és 1935. május 31. között Birodalmi Haditengerészet (Reichsmarine) volt a Német Birodalom tengeri erejének megnevezése.