![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Les_Monts-Verts_-_G%25C3%25A9oscope_20200813-04_Micaschist.jpg/640px-Les_Monts-Verts_-_G%25C3%25A9oscope_20200813-04_Micaschist.jpg&w=640&q=50)
Csillámpala
From Wikipedia, the free encyclopedia
A csillámpala a kristályos palák közé tartozó mezometamorf kőzet. Alapvető jellemzője, hogy a csillámok mennyisége meghaladja az 50%-ot, illetve sok kvarcot tartalmaz. Emellett muszkovit és biotit a legfontosabb alkotórészei. Lehetséges elegyrészei még kevés földpát (maximum 20%), gránát, disztén, sztaurolit, turmalin.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Schist_detail.jpg/640px-Schist_detail.jpg)
Általában elegyrészei elkülönülnek, rétegeket alkotnak a kőzetben. A pala a csillámos réteglapok mentén válik el, ezért megjelenésében a csillám domináló. Csak haránttörések felületén ismerhetők fel a kvarcrétegek. Fajtáit a csillámok típusa szerint különböztetik meg. Képződése általában agyagos üledékekre vezethető vissza, de változatos kiinduló anyagok vezetnek a metamorfózis után csillámpalához.
Magyarország területén felszínen vagy felszínközelben csak a központi-alpi egység területén, a Soproni-hegységben és a Kőszegi-hegységben található. A felszín alatt nagy mélységekben szinte mindenhol megtalálható, így az alföldi mélyfúrásokból is ismert.