Csehország alkotmánya
From Wikipedia, the free encyclopedia
Csehország Alkotmánya (csehül Ústava České republiky) a Cseh Köztársaság alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a Cseh Nemzeti Tanács. 1993. január 1-jén lépett hatályba, lecserélve az 1960-as csehszlovák alkotmányt, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia békés felbomlására: megszületett Csehország és Szlovákia.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Alkotmány olyan alkotmányerejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokról rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.
Az Alkotmány preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról (Csehország kormánya), az elnökről (Csehország elnöke) és az igazságszolgáltatásról (illetve az Alkotmánybíróságról). Rövidebb fejezetek szólnak a Legfelsőbb Számvevőszékről, a Cseh Nemzeti Bankról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják.
2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök közvetlen választásáról szólt.