A Csecsen–Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság vagy Csecsen–Ingus ASZSZK az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik autonóm köztársasága volt. Fővárosa Groznij volt.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Чечено-Ингушская АССР 1936. december 5. – 1991. december 25. | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Groznij | ||
| Terület | 19 300 km² | ||
| Népesség | 1 275 513 fő | ||
| Hivatalos nyelvek | csecsen, ingus, orosz | ||
| Beszélt nyelvek | csecsen, ingus, orosz | ||
| Pénznem | szovjet rubel | ||
| Kormányzat | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
Az 1979-es népszámlálás szerint területe 19 300 km², lakossága pedig 1 155 805 fő volt. A lakosság etnikai feloszlása az alábbiak szerint alakult: 611 405 fő csecsen, 134 774 ingus, a többi pedig orosz és más szláv etnikai csoport.[1]
Története
Orosz Birodalom
A történelmi Ingusföld 1810-ben, míg Csecsenföld 1859-ben lett az Orosz Birodalom része.
Szovjet időszak
Az 1917-es októberi orosz forradalom után, 1921. január 20-án Csecsenföld és Ingusföld csatlakozott a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasághoz. A Hegyvidéki ASZSZK feloszlása röviddel a megalakulása után kezdődött, és csecsen kerületét 1922. november 30-án különválasztották Csecsen Autonóm Terület néven. 1924. július 7-én a Hegyvidéki ASZSZK maradványait felosztották az Észak-Oszét Autonóm Terület és az Ingus Autonóm Terület között. 1934. január 15-én a Csecsen és az Ingus Autonóm Területek egyesültek Csecsen–Ingus Autonóm Terület néven, amely 1936. december 5-én autonóm szovjet szocialista köztársasággá emelkedett.
Második világháború
A második világháború alatt, 1942–43-ban a köztársaságot részben a náci Németország tartotta megszállása alatt, ezalatt 40 000 csecsen harcolt a Vörös Hadseregben. 1944. március 3-án Sztálin parancsára feloszlatták a köztársaságot, és a lakosságát erőszakkal internálták a támadókkal és a szeparatizmussal való együttműködés vádjaként. Az ASZSZK területét felosztották a Sztavropoli határterület, a Dagesztáni ASZSZK, az Észak-Oszét ASZSZK és a Grúz SZSZK között.
Hidegháború
Hruscsov 1957. január 9-én visszaállította a köztársaságot.
1990 novemberében a köztársaság kormánya kiadta a szuverenitásának nyilatkozatát, 1991 májusában pedig egy független csecsen–ingusi köztársaságot kiáltottak ki, amelyet később külön, Csecsen Köztársaság és Ingus Köztársaság néven vettek fel az Orosz Föderációba
Demográfiai adatok
- Forrás: Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal
| Év | Születések száma | Elhalálozások száma | Születési ráta | Halálozási ráta |
|---|---|---|---|---|
| 1970 | 22 651 fő | 6 075 fő | 21.2 | 5.7 |
| 1975 | 22 783 fő | 6 469 fő | 20.4 | 5.8 |
| 1980 | 24 291 fő | 7 711 fő | 20.7 | 6.6 |
| 1985 | 30 745 fő | 10 170 fő | 25.0 | 8.3 |
| 1990 | 31 993 fő | 11 039 fő | 28.2 | 9.7 |
| 1991 | 31 498 fő | 11 081 fő | 26.3 | 9.2 |
| 1992 | 28 875 fő | 10 666 fő | 23.1 | 8.5 |
- Etnikai csoportok
| Etnikai csoport | 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Csecsenek | 295 762 fő (61,4%) | 368 446 fő (52,9%) | 243 974 fő (34,3%) | 508 898 fő (47,8%) | 611 405 fő (52,9%) | 734 501 fő (57,8%) | 1 127 050 fő (71,7%) |
| Ingusok | 70 084 fő(14,5%) | 83 798 fő (12,0%) | 48 273 fő (6,8%) | 113 675 fő (10,7%) | 134 744 fő (11,7%) | 163 762 fő (12,9%) | 363 971 fő (23,2%) |
| Oroszok | 78 196 fő (16,2%) | 201 010 fő (28,8%) | 348 343 fő (49,0%) | 366 959 fő (34,5%) | 336 044 fő (29,1%) | 293 771 fő (23,1%) | 46 204 fő (2,9%) |
| Egyéb | 38 038 fő (7,9%) | 43 761 fő (6,3%) | 69 834 fő (9,8%) | 74 939 fő (7,0%) | 73 612 fő (6,4%) | 78 395 fő (6,2%) | 33 755 fő (2,1%) |
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
