Csebokszári
város Oroszországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa. A Csuvas Köztársaság fővárosa, a régió kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
| Csebokszári (Шупашкар, Чебоксары) | |||
 | |||
| Csebokszári látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Csuvasföld | ||
| Alapítás éve | 1469 | ||
| Városi jogokat kapott | 1781 | ||
| Polgármester | Oleg Kortunov | ||
| Irányítószám | 428000 | ||
| Körzethívószám | +7 8352 | ||
| Autórendszám kódja | 21 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 489 498 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 233,02 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 08′, k. h. 47° 15′ | |||
 Csebokszári
Pozíció Csuvasföld térképén
| |||
| Csebokszári weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csebokszári témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Lakossága: 453 721 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A Volga középső folyásán a folyó jobb partján terül el. Nyizsnyij Novgorod és Kazany között.
Az első írásos feljegyzés Csebokszárit 1469-ben említi, amikor a Kazanyi Kánság ellen vonuló orosz seregek megálltak a településen. Régészeti ásatások tanúsága szerint nagyjából a 13. század közepétől létezett bolgár-csuvas település a város mai területén. 1555-ben épült fel a csebokszári katonai város, amely fontos védelmi pont Oroszország és a tatár kánságok között. 1723-ban a városnak közel 2000 lakosa volt, míg a 19. század végén lakosainak száma meghaladta az 5000-et. Ekkor Csebokszári a Volga-vidék jelentős kereskedelmi központja. Az ipari fejlődés lassan indult a 19. század közepén elsősorban fafeldolgozó üzemek működtek a városban.
Csebokszáriban található a Csuvas Állami Egyetem és a Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a csuvas nyelvű oktatás és a csuvas kultúra és tudomány központja.
Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. 43 nehézipari üzem található ezek közül is kiemelkedik az elektrotechnikai gépgyártás. Fontos még a traktorgyártás, gépgyártás és műszergyártás. Könnyűipari termékek között fontos a kötöttáru, élelmiszeripari termékek, és a szeszgyártás (két jelentős vodka gyártó is települt a városba).
Közlekedés
A csebokszári repülőtér (IATA: CSY, ICAO: UWKS) 1995-től hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Csebokszárit Moszkvával és más orosz városokkal.
Csebokszári fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahán, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. A Volgát azonban december és április között Csebokszárinál jég fedi.
A városi közlekedést autó- és trolibuszok biztosítják a városban; 20 autóbusz és 18 trolibusz vonalon szállítja a városi közlekedési vállalat az utasokat.
Csebokszári legfontosabb látnivalója és történelmi emléke a Vvegyenszkij katedrális. A templom építésére 1555-ben Rettegett Iván cár adott utasítást és az építkezést azonnal meg is kezdték Gurij kazanyi érsek irányításával. A katedrális 1657-ben készült el véglegesen. Az idők folyamán többször felújították, de ma is hűen őrzi 17. századi formáját. Ez Csuvasföld legrégebbi egyházi épülete.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
