Ciszticerkózis
From Wikipedia, the free encyclopedia
A ciszticerkózis egy szöveti fertőzés, amelyet a galandféreg (Taenia solium) fiatal fejlődési alakja (ciszticerkusz) okoz.[1][2] A betegségnek éveken keresztül alig van tünete, de akár tünetmentes is lehet. Körülbelül 1-2 cm nagyságú szilárd, fájdalmatlan dudorok jelenhetek meg a bőrön és az izmokban. Az agy fertőzöttsége esetén idegrendszeri tüneteik is előfordulhatnak.[3][4] Hónapok vagy évek múltán a dudorok fájdalmassá válhatnak, megduzzadhatnak, majd felszívódnak. A fejlődő országokban ez az egyik leggyakoribb kiváltó oka az epilepsziának.[3]
Cysticercosis | |
![]() | |
BNO-10 | B69 |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 3341 |
MedlinePlus | 000627 |
eMedicine | emerg/119 med/494 ped/537 |
MeSH ID | D003551 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cysticercosis témájú médiaállományokat. |
A betegek általában a galandféreg petéit tartalmazó étel vagy víz elfogyasztása következtében fertőződnek meg. A nyers zöldség lehet a betegség egyik fő hordozója.[2] A galandféreg petéi a téniázis, vagy más néven (galandféreg fertőzés) esetén a galandféreg kifejlett alakjaival fertőzött emberi ürülékből származnak.[3][5] A téniázis egy különálló betegség, ami a nem megfelelően megfőtt sertéshúsban található ciszták miatt alakul ki.[2] Azok, akik galandféreggel fertőzött emberrel élnek, nagyobb eséllyel fertőződnek meg a ciszticerkózissal.[5] A diagnózist egy ciszta vékonytű-aspirációs citológiájával lehet felállítani.[3] A komputertomográfia (CT) vagy mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) agyi képalkotó eljárások a legalkalmasabbak az agyban kialakult betegség diagnosztizálására. A gerincvelő-folyadék és a vér emelkedett eozinofil fehér vérsejt-száma is jelezheti a betegséget.[3]
A fertőzés hatásos megelőzését segíthetik a személyes higiénia és megfelelő közegészségügyi feltételek. Ezek a következőket foglalják magukban: a sertéshús alapos megfőzése, megfelelő tisztaságú mellékhelyiségek, és a tiszta vízhez való korszerű hozzáférés. A fertőzés terjedésének megakadályozása céljából fontos a téniázissal fertőzöttek kezelése.[2] Az idegrendszert nem érintő betegség kezelése nem szükséges.[3] A neurociszticerkózis kezelése praziquantel vagy albendazole tartalmú gyógyszerekkel történik. Ezek alkalmazása hosszú ideig szükséges lehet. A kezelés során szteroidok szedésére lehet szükség a gyulladások kialakulásának megelőzése érdekében, illetve epilepszia elleni gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet. Néhány esetben sebészi beavatkozással távolítják el a cisztákat.[2]
A galandféreg különösen elterjedt Ázsiában, a szubszaharai Afrikában, és Latin-Amerikában.[3] A fertőzöttség aránya egyes területeken a 25 százalékot is elérheti.[3] A fejlett országokban ugyanakkor rendkívül ritka.[6] 2010-ben világszerte már mintegy 1200 halálos áldozatot követelt, míg 1990-ben ez a szám 700 volt.[7] A ciszticerkózis a sertést és a szarvasmarhát is megtámadja, de tüneteket ritkán okoz, mivel a legtöbb egyed nem él elég hosszú ideig ahhoz, hogy a fertőzés tüneteket produkáljon.[2] Az idők során a betegség mindig is jelen volt az emberek körében.[6] Az elhanyagolt trópusi betegségek egyike.[8]