A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád. Fő elterjedési területük Észak-Amerika keleti és középső része, valamint Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. Európában a Földközi-tenger száraz vidékein a kemény lombú cserjések (macchia) növénytársulásaiban jelentős. Általában napos, száraz élőhelyeken előforduló, sivárabb, köves talajokat is elviselő lágyszárúak, vagy cserjék.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Nemzetségek ...
Szuharfélék
Thumb
Cistus incanus virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Szuharfélék (Cistaceae)
Juss.
Nemzetségek
  • Szuhar (Cistus)
  • Crocanthemum
  • Naprózsa (Fumana)
  • Halimium
  • Napvirág (Helianthemum)
  • Hudsonia
  • Lechea
  • Tuberaria
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szuharfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharfélék témájú kategóriát.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon:
alsóbb taxonok:
  • Atlanthemum
  • Szuhar (Cistus)
  • (Crocanthemum)
  • Naprózsa (Fumana)
  • Halimimum
  • Napvirág (Helianthemum)
  • Hudsonia
  • Lechea
  • Therocistus
  • Turberaria[1]
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
alsóbb taxonok:
-
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
alsóbb taxonok:
-
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
alsóbb taxonok:
  • Atlanthemum
  • Szuhar (Cistus)
  • (Crocanthemum)
  • Naprózsa (Fumana)
  • Halimimum
  • Napvirág (Helianthemum)
  • Hudsonia
  • Lechea
  • Therocistus
  • Turberaria[1]
legközelebbi felsőbb taxon: Sorozat
  • Fali magkezdeményűek (Parietales) (=Violales)
alsóbb taxonok:
-
legközelebbi felsőbb taxon:
alsóbb taxonok:
  • Napvirág (Helianthemum)
  • Szuhar (Cistus)
  • Halimium
  • Naprózsa (Fumana)
  • Halimiocistus
  • Hudsonia
  • Lechea
  • Tuberaria[2]
Bezárás

Rendszerezésük

APG-rendszer

Az APG 8 nemzetség 175 faját sorolja a családba. A nagyobb nemzetségek (zárójelben a fajszám):

Helianthemum (80-110) – Halimium (24) – Cistus (18)

Egyéb rendszerek

Soó, Cronquist és Borhidi a Violales rendbe helyezik a családot. A Violales rendre a parietális-marginális placentáció jellemző, vagyis a magkezdemények az általában három termőlevélből összenőtt, egy- vagy többüregű magház falán helyezkednek el.

Tahtadzsján rendszerében a család az APG által a Malvales rendbe helyezett Bixaceae és Cochlospermaceae családokkal együtt a Cistales rendet alkotja.

Dahlgren Az APG-hez hasonlóan a Malvales rendbe sorolja a Cistaceae családot, az APG osztályozással majdnem teljesen megegyező nemzetségekkel.

Származásuk, elterjedésük

Fajaik zömmel az északi félteke meleg mérsékelt égövében, főleg a Mediterráneum vidékén élnek.

Megjelenésük, felépítésük

A legtöbb faj cserje vagy félcserje, de van néhány lágyszárú is.

Egyszerű, tagolatlan, gyakran pálhás leveleik többnyire átellenesen állnak, néha szórtak. A szélük gyakran fogas. Gyakran nőnek rajtuk illóolajakat tartalmazó mirigyek vagy mirigyszőrök.

Nagy, színes, aktinomorf virágaik öt- vagy három tagúak. A szirmok olykor összenőttek, szemben állnak a csészelevelekkel, amelyek közül kettő gyakran kisebb, mint a többi három. A porzók száma legalább 3, de többnyire sok.

A felső állású magház 3 vagy 5-10 termőlevélből nőtt össze. A porzók gyakran érzékenyek, érintésre mozgással reagálnak, a rovarokat pollennel hintik be.

Életmódjuk, termőhelyük

A száraz, napos helyeket kedvelik.

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.