olyan csillag, amely sohasem kerül a horizont alá From Wikipedia, the free encyclopedia
A cirkumpoláris csillag olyan csillag, ami a Föld egy adott pontján sohasem nyugszik le, azaz sohasem kerül a horizont alá. Emiatt a cirkumpoláris objektumok az adott földrajzi helyről az év minden napján egész éjszaka láthatóak, sőt ha a Nap fénye nem nyomná el őket, nappal is végig megfigyelhetőek lennének. Cirkumpolaritásról beszélhetünk csillagképek vagy aszterizmusok esetében is. Az ellenkező égi félgömb ugyanilyen deklinációjú csillagai ugyanarról a földrajzi szélességről soha nem láthatók, azaz mindig a horizont alatt vannak.
Magyarországon a legjellegzetesebb cirkumpoláris alakzatok közé tartozik a Göncölszekér, a Cassiopeia és a Sarkcsillag. Az Északi-sarkon a Nap a tavaszitól az őszi nap-éj egyenlőségig cirkumpoláris csillagok háttere előtt halad, ez okozza a fél évig tartó nappalt és az éjféli nap jelenséget. Ősztől tavaszig a Déli-sarkon tapasztalható ugyanez.
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
