csontoshal-faj From Wikipedia, the free encyclopedia
A chilei szardínia (Sardinops sagax) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Japán vonalból származó példányok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Sardinops sagax (Jenyns, 1842) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Chilei szardínia témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei szardínia témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||
Nemének egyetlen faja.
A chilei szardínia előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánokban van. Dél-Afrikától kezdve egészen a Csendes-óceán keleti partjáig sokfelé megtalálható. A genetikai vizsgálatok szerint ez a halfaj öt vonalra oszlik fel: ocellatus (Afrika déli részén), neopilchardus (Ausztrália), sagax (Chile), caeruleus (Kalifornia) és melanostictus (Japán).
Ez a hal általában 20 centiméter hosszú, de akár 39,5 centiméteresre is megnőhet. 9 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 486 grammot nyomott. A hátúszóján 13-21 sugár, míg a farok alatti úszóján 12-23 sugár ül. 48-54 csigolyája van. Teste hosszúkás és hengerszerű. Háti része kékeszöld, az oldalai fehérek. Az oldalvonalak mentén apró, sötét pontokból 1-3 sáv húzódik.
Szubtrópusi, nyílt tengeri halfaj, amely azonban a partok közelségét sem veti meg, továbbá akár 200 méter mélyre is leúszik. Évszakonkénti vándorlásokat tesz meg; nyáron a 16-23 °C-fokos hőmérsékletet vizeket keresi fel, míg télen a 10-18 °C-fokos vizekben tartózkodik. Ez a vándorlás főleg Kalifornia vizeiben figyelhető meg. Minél idősebb a hal, annál messzebbre vándorol. Tápláléka főleg planktoni rákokból áll. Az ivadék evezőlábú rákokkal (Copepoda) táplálkozik, míg a felnőtt példány áttér a fitoplankton fogyasztására. A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) az egyik legfőbb természetes ellensége.
Legfeljebb 25 évig él.
A Kaliforniai-öbölben egyévesen is ívik; máshol csak a második életévétől teszi ezt. Ausztrália déli vizeiben tavasszal és nyáron, míg ugyanez kontinens északi részé nyáron és ősszel ívik ez a heringféle. A korábbi feltételezések szerint az ivarérett chilei szardínia évente egyszer-kétszer ívik, de a rokonait tanulmányozva, a halbiológusok úgy gondolják, hogy évente többször is ívhat. Az ikrák számát a nőstény mérete határozza meg; míg egy 13 centiméteres példány 10 ezer ikrát rak le, addig egy 18 centiméteres nőstény akár 45 ikrát is rakhat.
A chilei szardínia nevű halat ipari mértékben halásszák, de kis mérete miatt főleg csaliként hasznosítják. Frissen, fagyasztva vagy halkonzervként árulják. Sütve, főzve ehető.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
