Ceglédbercel
magyarországi község Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ceglédbercel egy község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
| Ceglédbercel | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Török József (független)[1] | ||
| Jegyző | Nagy Károlyné | ||
| Irányítószám | 2737 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4232 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 150,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″ | |||
 Ceglédbercel
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Ceglédbercel weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ceglédbercel témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község Budapesttől mintegy 60 kilométerre délkeletre fekszik Albertirsa és Cegléd között. Déli határában folyik a Gerje-patak.
Megközelítése
A községet átszeli a 4-es főút, az M4-es autóút pedig északról harántolja a belterületet, ezeken az útvonalakon a legegyszerűbb megközelíteni a települést Budapest és Szolnok felől is. Az M4-es itteni csomópontját a 46 124-es út köti össze a településsel, Cegléd Kenderföld városrészébe pedig a 46 125-ös út vezet.
Ceglédbercelt a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja is van itt: a belterület nyugati szélén Ceglédbercel megállóhely, a község keleti végében pedig és Ceglédbercel-Cserő vasútállomás. Előbbit a 4-es főútból kiágazó 46 311-es út, utóbbit a 46 124-esből kiágazó 46 316-os út szolgálja ki.
A középkorban Ceglédbercel területe Alberti pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a a feloszlatott kolostorok vagyonát kezelő Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.[3]
Az elhagyott községbe többek között Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.
A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.
1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.
A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.
A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában 150 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.
2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állított.
A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.
Polgármesterei
- 1990–1994: Lűr László (független)[4]
- 1994–1998: Balatoni Pál (független)[5]
- 1998–2002: Balatoni Pál (független)[6]
- 2002–2006: Török József (független)[7]
- 2006–2010: Török József (független)[8]
- 2010–2014: Török József (független)[9]
- 2014–2019: Török József (független)[10]
- 2019–2024: Török József (független)[11]
- 2024– : Török József (független)[1]
Ceglédbercel rendszerváltás utáni első polgármestere, Lűr László korábban, 1984-től tanácselnökként is vezette a települést.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 4364 | 4275 | 4284 | 4244 | 4226 | 4221 | 4232 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 13,7% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 7,7%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (28,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlováknak, ukránnak és szerbnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 8,1% református, 3,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[13]
- Énekkar
- Rozmaring tánccsoport
- Nemzetiségi Kórus
- Kézműves Klub
- Horgásztó
- Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület
- Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
- Római katolikus templom
- Református templom
- Ceglédberceli Zeneegyesület
- Napsugár Óvoda és Alma Bölcsőde
- Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár
- Tájház
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
