Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A 37. indítóállás (angolul Launch Complex 37, vagy LC-37) a Cape Canaveral Air Force Station egyik rakétaindító-helye volt 1961 és 1972 között, amikor a Saturn rakétacsalád kisebb méretű tagjainak, a Saturn I és a Saturn IB rakétáknak az indítását végezték innen (és párhuzamosan a hasonló céllal épült 34. indítóállásból) az Apollo-program keretében. A startkomplexum két indítóállásból, az LC–37A-ból és az LC–37B-ből állt, amelyből az előbbi egységet sohasem használták, míg az utóbbiról startoltak előbb a Satun I rakéták 1964-65-ben, majd a Saturn IB-k 1966-68 között. Összesen 8 startot végeztek el rajta, amelyek közül a legemlékezetesebb volt az Apollo–5 startja, amelyben a holdkompot tesztelték először, automata üzemmódban.
Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás | |
Az LC–37 az Apollo–5-tel a startelőkészületek közben | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Település | Florida |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 28° 31′ 55″, ny. h. 80° 34′ 00″28.532, -80.5668 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás témájú médiaállományokat. |
A létesítményt inaktív állományba helyezték 1972-ben, ám 2001-ben ismét szolgálatba helyezték és egy felújítást követően a United Lauch Alliance használta Delta IV rakéták indítására.
A starthely érdekessége, hogy a két indítóasztalt egy közös mobil ellátótorony szolgálta ki, amely így szimultán indításra nem volt alkalmas, de az infrastruktúra egyszerűsödött a megoldás által.