Báthori Erzsébet
(1560–1614) magyar grófnő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ecsedi Báthori Erzsébet vagy Báthory[m 1] (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) magyar grófnő, a történelmi Báthori-család szülötte.
Báthori Erzsébet (Erzsébet Báthory) | |
Született | 1560. augusztus 7.[1] Nyírbátor[1] |
Elhunyt | 1614. augusztus 21. (54 évesen)[2][3] Csejtei vár[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Nádasdy Ferenc |
Gyermekei |
|
Szülei | Báthory Anna Báthori György |
Foglalkozása | arisztokrata |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Báthori Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik, amelyek mára úgy váltak világszerte ismertté mint a vámpírszerű borzalmak egyik jelképe.
Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, az újabb és újabb feldolgozások és kitalált történetek, még mindig a magyar história egyik legismertebb tévképzetét folytatva és erősítve, negatív színben tüntetik fel alakját és életét. Azonban a Báthory Erzsébet elleni vizsgálatot nem a kínvallatásnak alávetett „tanúk” által elmondott borzalmak teszik átláthatatlanná, hanem az ügyében vádlóként szereplők kiismerhetetlen politikai és emberi szándékai.
Férje, Nádasdy Ferenc magyar főnemes. a magyar rendi ellenzék vezéralakja volt, aki a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezéreként 1604-ben meghalt. Halála után az özvegyen maradt Báthory Erzsébet hamarosan komoly támadások céljává vált. Özvegyen maradva ő irányította a több százezer holdas birtokait, támogatta a külföldön tanuló peregrinus diákokat, jobbágyaival nagy szeretettel bánt. Hitelesnek minősült levelei alapján egyértelműen szociális érzékenységgel megáldott, istenhívő nemesasszony volt. Gyógyítással is foglalkozott, kastélya kórházként működött. Valószínűleg birtokainak elkobzása volt az ellene felhozott hamis és koncepciós vádak („Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”) indítéka.[4][5] Kutatások szerint Báthory Erzsébet szoros rokoni kapcsolatot tartott fenn unokaöccsével, Báthory Gábor erdélyi fejedelemmel, aki 1605-ben nyíltan átállt Bocskai István pártjára, akit pedig 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választott. A fejedelmi rokon éppen Báthory Erzsébet meggyanúsításakor tervezett egy nagy Habsburg-ellenes hadjáratot, s ez a tény is közrejátszhatott a koholt vádak megfogalmazásakor.[6] Thurzó György eljárásában Báthory Erzsébet egy politikai bűnügy áldozata lehetett, mert a nádornak a hatalmas vagyonra is fájt a foga, de még a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta. A nyomozás során[7] a tanúknak feltett kérdések rávezetőek voltak, a válaszokat kínvallatással csikarták ki, ezeket már a korabeli jogfelfogás sem fogadta el perdöntőeknek.[8][9]
Báthory Erzsébet harminc éven keresztül élt házasságban Nádasdy Ferenccel, aki hadvezérként a törökkel folytatott harcokban sikeres volt. Öt gyerekük született: Anna, Orsolya, Kató, Pál és András, közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort. A tényeket kutató történészek Báthory Erzsébet két, saját kezével a férjének írt levelét ismerik 1596-ból, és azokban a gyermekeikről és a betegeskedéseikről számol be férjének, és semmi sem utal bennük lelki rendellenességre.[10]
„ | Az én szerelmes uramnak, az Nagyságos Nádasdy Ferencznek, nekem szerelmes uramnak adassék ez levél. …Az gyermekek felől Kegyelmednek írhatom, hogy az Anna, Istennek legyen hála, egészségben vagyon, az Orsiknak az szemei igen fájnak, s Katónak ismét megveszett a szája. Magam Istennek legyen hála, egészségbe vagyok, csakhogy a szemeim fájnak. Kegyelmed szolgáló leánya Bátori Erzsébet. | ” |
– Báthori Erzsébet levele férjéhez, Nádasy Ferenchez |