római katolikus templom a budapesti Batthyány téren From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom Budapest I. kerületének egyik római katolikus temploma, a budai Víziváros északi részének plébániatemploma, a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építését Hamon Kristóf budai építőmester kezdte meg 1740-ben, és Nöpauer Máté fejezte be 1761-ben.
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom | |
Vallás | Keresztény |
Felekezet | Római katolikus |
Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
Egyházközség | Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia |
Püspök(ök) | Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek |
Pap(ok) | Jánosa Domokos (plébános) |
Építési adatok | |
Építése | 1740 – 1761 |
Stílus | barokk |
Tervezője | Hamon Kristóf |
Felszentelés | 1805. augusztus 4. |
Elérhetőség | |
Település | Budapest I. kerület |
Hely | 1011 Budapest, Batthyány tér 7. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″ | |
A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Építését 1740-ben kezdték meg. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni származású Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot.
1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.
A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.
Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat.
A főoltár a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építmény, hatalakos szoborcsoporttal: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal.
A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.
Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején szentsírrá átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére. A kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása.
A templom orgonáját a drezdai Jehmlich Orgonaüzem építette 1985-ben, Magyarország egyik legkiválóbb orgonáinak egyike.
A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a kb. 50–100 kg tömegű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már. Egyet 1947-ben, kettőt 2005-ben öntöttek újjá.
Azóta három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.
A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, f1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákospalotán, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.
A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).
A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)
A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.