![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Bosnian_Pyramid.jpg/640px-Bosnian_Pyramid.jpg&w=640&q=50)
Boszniai piramisok völgye
From Wikipedia, the free encyclopedia
A boszniai piramisok völgye állítólagos régészeti lelet a bosnyák fővárostól, Szarajevótól 30 km-re északra levő Visoko város mellett, ahol 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj) és a Szeretet (Četnica) piramisa, valamint a Föld temploma (Krstac).
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Boszniai piramisok völgye | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai piramisok völgye témájú médiaállományokat. |
A szakmai közvéleményt megosztja a boszniai piramisok témája. A nemzetközi tudományos élet fősodra a képződményeket természetes eredetűnek tartja, és a piramisok elméletét áltudományosnak tekinti. Az Európai Régészeti Szövetség kiadványában bírálta a piramisra vonatkozó állításokat, és azt, hogy azokat a bosnyák örökségvédelmi szervek is támogatják.[1]
2008. augusztus 25–30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából. A jelenlévők egyhangúlag négy határozatot hoztak: a kutatások további fontosságának hangsúlyozásáról, a tanácskozás megismétléséről 2010-ben, egy szarajevói Piramiskutatási Központ létrehozásáról, továbbá egy felhívást a bosznia-hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti oktatást a projekt kutatásának elősegítésére. A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, amelynek római alapjai vannak, ezalatt pedig egy illír település maradványai. Osmanagić a régészet szabályait félretéve minden kultúrréteget keresztülvágott ásatásai során. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.[forrás?]
A felfedezés fellendítette a térség turizmusát.[forrás?]