Bismarck-osztály
második világháborús német csatahajóosztály / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bismarck-osztály egy két csatahajóból álló német hajóosztály volt a második világháború idején. Elkészültükkor a világ legnagyobb csatahajói voltak és a háború során legendás hírnévre tettek szert.
Bismarck-osztály | |
Bismarck | |
Hajótípus | csatahajó (Schlachtschiff) |
Névadó | Otto von Bismarck birodalmi kancellár |
Tulajdonos | Kriegsmarine |
Pályafutása | |
Építő |
|
Ára | 196 800 000 márka (Bismarck) 181 600 000 márka (Tirpitz) |
Megrendelés | 2 egység teljesítve |
Építés kezdete | 1936 |
Vízre bocsátás | 1939 |
Szolgálatba állítás | 1940-1941 |
Szolgálat vége | 1944. november 12. |
Sorsa | mindkét egység odaveszett a háborúban |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 41 700 t (standard) 45 950 t (konstrukciós) 53 500 t (maximális) |
Hossz | 250,5 m (teljes) 241,5 m (vízvonalon) |
Szélesség | 36 m |
Merülés | 9,9 m (max.) |
Hajtómű | 12 gőzkazán, 3 gőzturbina – 3 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 4,7 m) |
Üzemanyag | olaj (3200-7780 t) |
Teljesítmény | 148 120 le (110450 kW) (Bismarck) 160 795 le (119905 kW) (Tirpitz) |
Sebesség | 30,1 csomó (Bismarck) 30,8 csomó (Tirpitz) |
Hatótávolság | 15 788 km 19 csomós sebesség mellett (Bismarck) |
Fegyverzet | 8 db 38 cm Sk L/52 (1004 lövedék) 12 db 15 cm Sk L/55 (1288) 16 db 10,5 cm Sk L/65 (6825) 16 db 3,7 cm SK L/83 (34 100) 12 db 2 cm flak (44 000) 8 db 53,3 cm torpedóvető cső (20 torpedó – csak Tirpitz) (Tirpitz légvédelme később jelentősen megerősítve) |
Repülőgépek | 4 db Arado Ar 96 A-4 hidroplán |
Páncélzat | vízvonal: 170-320 mm (BS) 170-315 (TP) felső fedélzet: 50-80 mm fő páncélfedélzet: 80-120 mm keresztirányú válaszfalak: 100-220 mm lövegtornyok (38 cm): 130-360 mm barbetták: 220-340 mm lövegtornyok (15 cm): 20-100 mm barbetták: 20-80 mm lövegpajzsok: 20 mm (10,5 cm-es ágyúk) torpedóválaszfal: 45 mm parancsnoki torony: 220-350 mm hátsó parancsnoki torony: 50-150 mm (max.) |
Legénység | 2065 fő (ebből 103 tiszt) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bismarck-osztály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bismarck, a névadó egység 1941 májusában az Atlanti-óceánra való kitörésekor a Dánia-szorosban rövid tűzharc során elsüllyesztette a brit haditengerészet büszkeségét, a Hood csatacirkálót, mely addig a legnagyobb kapitális hadihajónak számított, majd megfutamította a kíséretében lévő Prince of Wales csatahajót, miközben maga is sérüléseket szenvedett. Franciaország felé haladva jelentős brit erőknek sikerült feltartóztatniuk és a heves ellenséges tűzben harcképtelenné vált csatahajót legénysége elsüllyesztette.
A Tirpitz később készült el és rövid balti-tengeri szolgálat után norvégiai támaszpontokon állomásozva veszélyeztette az Oroszország felé tartó konvojokat és jelentős erőket kötött le. 1942-től a Royal Navy legfőbb feladatának tűzték ki az elsüllyesztését és több tucat légitámadást hajtottak végre ellene, ami révén a legtöbbet támadott hadihajóvá vált. Végül 1944. november 12-én több 5,4 tonnás bomba találata következtében a sekély vízben felborult.
Az osztály megítélése a háború utáni szakirodalomban többnyire pozitív, főként a hajók rendkívüli stabilitását emelik ki, mely tekintetben messze felülmúlta a többi csatahajót. Ugyanakkor a kritikák nagy eltéréseket is mutatnak: vannak, melyek a Bismarck-osztály szerintük rossz felépítésű és a korszerű ellenfelekénél vékonyabb páncélzatát emelik ki, valamint a hajók méretéhez képest gyengének vélt tűzerőt. Néhány negatív vélemény szerint eleve elhibázott konstrukciók voltak, míg mások számára a Bismarck-osztály jelentette a csatahajó-építés csúcsát.