![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Bosnia_and_Herzegovina_location_map.svg/langhu-640px-Bosnia_and_Herzegovina_location_map.svg.png&w=640&q=50)
Bijeljinai mészárlás
bosnyákok (boszniai muszlimok) meggyilkolása Bijeljina városában 1992. április 1–2-án a boszniai háború alatt / From Wikipedia, the free encyclopedia
A bijeljinai mészárlás a boszniai háborút megelőzően 1992. április 1–2-án történt, amikor szerb félkatonai csoportok civileket gyilkoltak meg a kelet-boszniai Bijeljinában. A meggyilkoltak többsége bosnyák (muszlim) volt. Más etnikumokhoz tartozókat is meggyilkoltak, például a helyi hatóságok által hűtlennek ítélt szerbeket. A gyilkosságokat a Mirko csetnikjei néven ismert helyi félkatonai csoport és a Szerb Önkéntes Gárda (SDG, más néven Arkan tigrisei) egy szerbiai székhelyű félkatonai csoport követte el, amelyet Željko Ražnatović (más néven Arkan) vezetett. Az SDG a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) parancsnoksága alatt állt, amelyet Slobodan Milošević szerb elnök irányított.
Bijeljinai mészárlás | |
Térkép | |
![]() |
1991 szeptemberében a boszniai szerbek Bijeljina központtal kikiáltották a Szerb Autonóm Területet. 1992 márciusában a boszniai függetlenségi népszavazásban a bosnyákok és a boszniai horvátok elsöprő többsége szavazott az ország függetlenségére. A boszniai szerbek a népszavazást részben bojkottálták, részben a boszniai szerb hatóságok akadályozták meg őket a szavazásban. A boszniai szerb autonómiára válaszul a bosnyákok létrehozták a bosnyák Hazafias Ligát, egy rosszul szervezett, helyi félkatonai csoportot. Március 31-én a Bijeljinában működő Hazafias Ligát a helyi szerbek és az SDG harcra provokálták. Április 1–2-án az SDG és a JNA csekély ellenállást követően átvette a Bijeljina feletti ellenőrzést, melyet gyilkosságok, nemi erőszak, házkutatások és fosztogatások követtek. Ezeket az akciókat Eric D. Weitz New York-i történészprofesszor népirtásnak minősítette. Michael Sells, a Chicagói Egyetem professzora arra a következtetésre jutott, hogy ezeket azért hajtották végre, hogy eltöröljék a bijeljinai bosnyák nép kultúrtörténetét.
Április 3-a körül a szerb erők a történtek kivizsgálásával megbízott boszniai kormányküldöttség érkezése előtt eltávolították a lemészároltak holttesteit. A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) és a Szerbiai Háborús Bűnöket Kivizsgáló Ügyészség 48 és 78 közötti halálesetet tudott megerősíteni. A háború utáni vizsgálatok Bijeljina községben valamivel több mint 250 különböző etnikumú civil halálát dokumentálták a boszniai háború során. A mészárlás után a nem szerbek ellen tömeges etnikai tisztogatási akciót hajtottak végre, az összes mecsetet lerombolták, és kilenc fogolytábort hoztak létre. Sok Bijeljinában meghalt személy hivatalosan nem szerepel a háború polgári áldozatai között, és halotti anyakönyvi kivonatuk szerint „természetes halálokok miatt haltak meg”.
2014 decemberéig a helyi bíróságok senki ellen nem indítottak eljárást a gyilkosságok miatt, és az SDG egyetlen tagja ellen sem indult eljárás olyan bűncselekmény miatt, amelyet az egység Bijeljinában vagy máshol Horvátországban, illetve Bosznia-Hercegovinában követett el. Milošević ellen az ICTY vádat emelt, azzal vádolva, hogy Bijeljinán és más helyszíneken népirtásra adott utasítást, de a per során meghalt. A Boszniai Szerb Köztársaság vezetőit, Biljana Plavšićot és Momčilo Krajišnikot a mészárlást követő etnikai tisztogatások során végrehajtott deportálások és erőszakos kitelepítések miatt elítélték. Radovan Karadžićot, a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökét a Bijeljinában elkövetett tömegmészárlás és más emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélték el. A háború végén a településen a háború előtti 30 000 fős bosnyák lakosságból kevesebb, mint 2700 élt Bijeljinán. A bijeljinai szerbek április 1-jét a „Városvédelem Napjaként” ünneplik, és a város egyik utcáját az SDG-ről nevezték el.