Białystok

	Białystok
; Białystok címere	; Białystok zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Podlasiei
Rang	járási jogú város
Polgármester	Tadeusz Truskolaski
Irányítószám	15-xxx
Körzethívószám	+(48)85
Rendszám	BI
Testvérvárosok	Lista Eindhoven; Kalinyingrád; Kaunas; Jelgava; Hrodna; Milwaukee; Dijon; Częstochowa
	Népesség
Teljes népesség	294 242 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	2887 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120–160 m
Terület	102,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 07′, k. h. 23° 10′
	Białystok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Białystok témájú médiaállományokat.

Białystok (kiejtése^ⓘ, IPA: [bʲaˈwɨstɔk], belaruszul: Беласток / Bielastok, litvánul Balstogė, jiddisül ביאַליסטאָק Byalistok, eszperantóul: Bjalistoko), Lengyelország egyik legnagyobb városa (népesség 297 554 2019-ben), az ország északkeleti részében található, közel a belarusz határhoz, az egykori Białystok, a mai Podlasiei vajdaság központja.

Gyors adatok

Bezárás

A legendák szerint Białystok a nevét Gediminas litván herceg után kapta 1320 körül. Történelmi forrásokban először 1437-ben említik, amikor a Białka folyó körüli földeket Jagiello Kázmér király Raczko Tabutowicznak adományozta, majd 1547-ben a Wiesiołowski család birtokába került. Ők téglavárat és templomot építettek ide. 1645-ben Krzysztof Wiesiołowski, a család utolsó tagjának halála után Białystok a királyság tulajdona lett. 1661-ben Stefan Czarnieckinek adták a svédek elleni harcban tanúsított szolgálatai jutalmául. Négy évvel később Alexandra lányának hozományaként a Branicki család tulajdonába került.

A 18. század második felében Jan Klemens Branicki hetman, fővezér lett a Białystok környékének hűbérura. Ő volt az aki a már korábban létező lakot egy hatalmas főúr fenséges rezidenciájává alakította. Több művész és tudós jött Białystokba hogy éljen Branicki támogatásával. 1749-ben Białystok városi jogokat kapott.

Lengyelország harmadik felosztása után 1795-ben először a Porosz Királysághoz tartozott, majd a tilsiti béke után, amelyet 1807-ben írtak alá, az Orosz Birodalomhoz került. A 19. század folyamán a város a textilipar központjává fejlődött. A gazdasági fellendülés következtében a népesség az 1857-i 13 787-ről 1889-ben 56 629-re és 1901-ben 65 781-re nőtt. Ebben az időben a lakosság nagy része zsidó és lengyel volt.

Az első világháború kitörése után 1915. április 20-án pusztító bombázásnak lett a város kitéve. 1915. augusztus 13-án német katonák jelentek meg Białystokban. A város az Ober Ost megszállási övezetbe tartozott, majd 1918 júliusától Litvánia része lett, Dél-Litvánia fővárosa. 1919. február 19-étől visszatért Lengyelországba. 1920-ban, amikor a lengyel–szovjet háborúban a szovjet erők lerohanták, a Julian Marchlewski vezette Lengyelország Ideiglenes Forradalmi Bizottsága parancsnoksága volt itt, mely kísérletet tett a Lengyel Szovjet Szocialista Köztársaság kikiáltására.

1920–1939 között a város ismét a független Lengyelország része volt. 1939. szeptemberben a német hadsereg megszállta Białystokot, de azután átengedte a Szovjetuniónak a titkos Molotov-Ribbentrop-egyezmény értelmében, ekkor a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kebelezte be. 1941. június 27-én ismét német kézre került, amikor megindult az invázió a Szovjetunió ellen.

Az első időktől kezdve a németek könyörtelen fosztogatást és a nemnémet lakosság kiirtására irányuló politikát folytattak. A mintegy 50-60 ezer fős zsidó lakosságot a białystoki gettóba zárták, és 1941 augusztusában kiirtották. 1941. július 24-én a német csapatok több mint 3000 zsidót bezártak a zsinagógába (ez volt Kelet-Európa legnagyobb fából épült zsinagógája) és rájuk gyújtották.

Számos antifasiszta csoport alakult Białystokban a megszállás első heteiben. A következő években ezek jól szervezett ellenállási mozgalommá fejlődtek. A megszállás utolsó évében földalatti felsőfokú kereskedelmi iskola alakult. Az iskola tanulói is részt vettek az ellenállásban. Ennek eredményeképp, sokakat bebörtönöztek, másokat megöltek vagy koncentrációs táborba hurcoltak.

Bialystoki Egyetem (Uniwersytet w Białymstoku)
Bialystoki Műszaki Egyetem (Politechnika Białystocka)
Bialystoki Orvosi Egyetem (Akademia Medyczna w Białymstoku)
Államigazgatási főiskola (Wyższa Szkoła Administracji Publicznej)
Kozmetológiai Intézet (Wyższa Szkoła Kosmetologii w Białymstoku)
Közgazdasági akadémia (Wyższa Szkoła Ekonomiczna w Białymstoku)
Pénzügyi és igazgatási főiskola (Wyższa Szkoła Finansów i Zarządzania w Białymstoku)
Bialystoki zeneakadémia (Akademia Muzyczna w Białymstoku) http://chopin.man.bialystok.pl
Szinházművészeti akadémia https://web.archive.org/web/20080713140243/http://puppet.man.bialystok.pl/
Érseki felsőfokú szeminárium (Archidiecezjalne wyższe Seminarium Duchowne) http://www.awsd.bialystok.pl
Politikatudományi Intézet (Instytut Nauk Politycznych) (Filia w Białymstoku) https://web.archive.org/web/20090629065619/http://www.wsd.com.pl/moduly/artykuly/index.php
Matematikai és Informatikai főiskola (Wyższa Szkoła Matematyki i Informatyki Użytkowej) https://web.archive.org/web/20060113120858/http://wsmiiu.edu.pl/
Nauczycielskie Kolegium Rewalidacji i Resocjalizacji https://web.archive.org/web/20181201213847/http://www.nkrr.bialystok.pl/
Niepaństwowa Wyższa Szkoła Pedagogiczna http://www.nwsp.bialystok.pl
Wyższa Szkoła Gospodarowania Nieruchomościami (Filia w Białymstoku) https://web.archive.org/web/20180901011219/http://www.wsgn.pl/
Papieski Wydział Teologiczny (Studium Teologii) http://www.pwstbialystok.prv.pl
Wyższa Szkoła Menedżerska http://www.wsm.pl
Niepubliczne Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych
Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych "Inter – Lingua" http://www.nkjo.bialystok.pl Archiválva 2006. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

Centrum, Bialostoczek, Sienkiewicza, Bojary, Piaski, Przydworcowe, Mlodych, Antoniuk, Jaroszówka, Wygoda, Piasta I, Piasta II, Skorupy, Mickiewicza, Dojlidy, Bema, Kawaleryjskie, Nowe Miasto, Zielone Wzgórza, Starosielce, Sloneczny Stok, Lesna Dolina, Wysoki Stoczek, Dziesieciny I, Dziesieciny II, Bacieczki, Zawady

Kb. 7,5 ezer belarusz nemzetiségű lakosa van Białystoknak, ez a város népességének 2,5%-a.
Orosz nemzetiségű kb. 10-15 ezer fő.
A tatárok mintegy 1800-an vannak
Kisebb részben élnek romák és ukránok is a városban

Tomasz Frankowski, labdarúgó
Hermann Friedmann, filozófus
Ryszard Kaczorowski, a lengyel emigráns kormány utolsó elnöke.
Boris Kaufman – Francia operatőr
Dziga Vertov (Kaufman) – Szovjet dokumentumfilm-rendező
Makszim Litvinov (Wallach-Finkelstein).
Albert Bruce Sabin – Gyermekbénulás-vakcina feltalálója.
Grzegorz Sandomierski, labdarúgó
Izabella Scorupco (Skorupko) – Színésznő.
Lazar Markovics Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotója, eszperantó nevén Lazaro Ludoviko Zamenhof.