![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Szegedi_v%25C3%25A1rosh%25C3%25A1za_%25C3%25A9p%25C3%25BClete.jpg/640px-Szegedi_v%25C3%25A1rosh%25C3%25A1za_%25C3%25A9p%25C3%25BClete.jpg&w=640&q=50)
Belváros (Szeged)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte.
Belváros | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Település | Szeged |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Belváros témájú médiaállományokat. |
Itt voltak a jobb módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza- és halpiacot és hetivásárt is tartottak.
A mai térképekre nézve nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület. A Belváros Szeged város közigazgatási, és kulturális központja. Ebben a városrészben található a városháza, a Csongrád-Csanád vármegyei önkormányzat épülete, a Fogadalmi templom, a Fekete ház, a Szegedi Nemzeti Színház, Dankó Pista cigányprímás, dalszerző márványszobra, a Schulek Frigyes tervezte „kakasos” templom, a MÁV Rt. területi igazgatóságának épülete, mely Pfaff Ferenc tervei alapján készült 1894-ben, a Beregi-ház és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.
A belváros központjának közelében van az Anna-kút és az Anna fürdő.