Baka-piramis
ókori egyiptomi sír / From Wikipedia, the free encyclopedia
Baka piramisa a Zavijet el-Arjan-i négy királypiramis egyike. A másik három azonban a III. dinasztia korából származó lépcsős piramis, míg Baka sírja IV. dinasztia korabeli és valódi piramis. Mai állapota miatt a piramist leginkább nagy gödör néven említik a helyiek. A piramis Richard Lepsius listáján az L XIII. számú.
Nagy gödör | ||||||||||||||
Építtető: Baka | ||||||||||||||
Ókori neve | s.b3-b3.k3(…) | |||||||||||||
Épült | i. e. 26–25. század | |||||||||||||
Típusa | valódi piramis | |||||||||||||
Magassága | ismeretlen (ma 0) | |||||||||||||
Alap élhossza | kb. 210 méter | |||||||||||||
Anyaga | mészkő és vörös gránit | |||||||||||||
Szatelliták száma | nincs | |||||||||||||
Hajógödrök száma | nincs | |||||||||||||
Kamrák száma | 1 | |||||||||||||
Elhelyezkedése | ||||||||||||||
é. sz. 29° 56′ 24″, k. h. 31° 09′ 06″29.940111111111, 31.151555555556 |
Az építtető, Baka személye is rejtélyes, így azt sem tudni, hogy miért éppen ide, az egy évszázaddal korábbi királytemetkezés helyszínére tért vissza. A Hufu halálát követő időszak egészen Menkauréig kevéssé ismert. Az azonban bizonyos, hogy a Hufut megelőző időszakban nem volt szokás a királysírokat olyan szorosan egymás mellé építeni, mint amilyent a gízai piramismezőn tapasztalhatunk. Dzsedefré Abu Roásban épített sírt, Hafré Hufué mellé, ezután Baka megint messze innen, Menkauré újra Gízában, végül Sepszeszkaf nemcsak Gízát hagyta el, hanem a piramisformát is.