Bærum község
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Bærum község egy község Norvégia Akershus megyéjében. A község adminisztratív központja Sandvika város. Bærum községet 1838. január 1-jén alapították, mára Oslo külvárosa lett a fővárostól nyugatra.
Bærum Bærum község | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Norvégia | ||
Megye | Akershus megye | ||
Székhely | Sandvika | ||
Polgármester | Lisbeth Hammer Krog | ||
Irányítószám | 0219 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 129 874 fő (2023. jan. 1.)[2][3] | ||
Népsűrűség | 547 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összesen | 192 km² | ||
Vízzel borított | 2 % | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 59° 53′ 25″, k. h. 10° 31′ 34″ | |||
Bærum weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bærum témájú médiaállományokat. |
Bærum lakosainak a legnagyobb az átlagos bevétele,[4] és itt a legnagyobb az egyetemet végzettek aránya az egész országban. Bærum, elsősorban a keleti szomszédságai, melyek határosak Oslóval, egyike Norvégia legdrágább és legdivatosabb lakóterületeinek. Ennek következtében Bærum lakóit a norvég köztudatban gyakran sznoboknak sztereotipizálják.
A község neve (óészaki nyelven Bergheimr) a berg (jelentése hegy) és heimr (jelentése tanya, farm) tagokból áll. Eredetileg egy, a Kolsås hegy lábánál álló farm neve lehetett. Az óészaki időkben a községet gyakran Bergheimsheraðként emlegették (Bergheimr plébániája/körzete).
A Bergheimur jelentése "sziklák/hegyek világa/otthona".
A község címerét 1976. január 9-én fogadták el. A címer egy ezüst mészégető kemencét ábrázol zöld mezőn. Ez a helyi gazdaság elidegeníthetetlen része volt a középkortól egészen az 1800-as évekig. A község területén még ma is találhatók eredeti kemencék.[5]
A mai Bærum területe már a bronzkorban termékeny földterület volt, néhány régészeti lelet a vaskorból származik. A nevet először Sverre norvég király sagájában említik, 1200 körül. Haslum és Tanum területén 12. századi kőtemplom romjai találhatóak.[6]
A Trondheimbe vezető zarándokút, amelyet 1030-ban hoztak létre, keresztülhaladt Bærumön, és bizonyíték van rá, hogy 850-ben a környéken mészégető kemencéket használtak. Slependenben és Sandvikában kikötők működtek az égetett mész szállítására. A mészégető kemencék emléke a község címerében is fennmaradt.[6]
A 17. században vasércet találtak Bærumben, így Bærums Verk területén megépültek az első vasgyárak. A következő évszázadokban a Lysakerelven és a Sandvikselva folyók mentjén papírmalmok, szeggyárak, fűrészmalmok, üveggyárak és téglagyárak épültek. A környéken több gyümölcsöskertet és egyéb ültetvényt tartottak fenn, ezek némelyike még ma is létezik.[6]
Több művész alapozta meg hírnevét Bærumben, elsősorban a Johan Fredrik Eckersberg által működtetett művészeti iskolában. Közéjük tartozik Frits Thaulow, Christian Skredsvig, Harriet Backer, Kitty Kielland, Otto Sinding, Eilif Pettersen, Gerhard Munthe és Erik Werenskiold.[6]
A 20. század közepétől a mezőgazdasági területek átadták helyüket a lakóterületeknek. Ennek ellenére a község területének csupán egyharmada (64 km²) lakott; több mint a fele erdő; közel 17 km² pedig jelenleg is mezőgazdasági terület.[7]
2010-ben Bærum adott otthont a 2010-es Eurovíziós Dalfesztiválnak.
Bærum domborzatát az Oslo-fjord sziklás partja, míg a szárazföldön észak és kelet felé magasodó dombok uralják, itt erdős területek találhatók. A Kolsås hegy egy természetes központot alkot, de a község területén található a Lommedalen völgy is. A község területén négy nagyobb folyó folyik keresztül: a Lysakerelven, a Sandvikselva, a Lomma és az Øverlandselva. Mind a lakóterületen, mind az erdőkben rengeteg kisebb tó található. A község hivatalos virága a bogláros szellőrózsa.[8]
Bærum része az Oslo Grabennek, a Kolsås porfirból épül fel.
Mivel Bærum területének majdnem kétharmadát erdők borítják, rengeteg lehetőség adódik kültéri tevékenységekre, mint például a síelés, túrázás és horgászat. Az erdők Marka, az Oslót és külvárosait övező erdőegyüttes részei. Bærum területén a Bærumsmarka, Vestmarka és Krokskogen erdők találhatók.[9][10][11]
Bærum legmagasabb pontja a Vidvangshøgda (552 méter). A legnagyobb tó a Stoviatnet, területe 0,42 km².
Bærum gazdaságában az 1950-es évek óta egyre nagyobb szerepet játszanak a szolgáltatások. A község adójának nagy része Bærum alvóváros voltjának köszönhető.[8]
Norvégia két forgalmas autóútja (az E18-as és az E16-os), valamint egy vasúti vágány keresztezi a várost. Az E18-as mentén egyre több irodaház épül, elsősorban Lysaker környékén, ami csökkentette az Oslo belvárosában található forgalmat.[8]
A Scandinavian Airlines norvégiai székháza Fornebuben, Bærumben található.[12] A Widerøe légitársaság egyik irodája Lysakerben található. A Norwegian Air Shuttle székháza Fornebuben áll.[13]
A Partnair, a Busy Bee of Norway, a Braathens és a SAS Braathens irodái is az Oslo-Fornebui repülőtéren álltak. 2010-ben a Braathens irodáját a Norwegian Air Shuttle vette meg.
2009-ben Bærum volt Norvégia ötödik legsűrűbben lakott területe. Az E18-as mentén a lakóterület összeépült Oslóval, a másik irányba pedig Askerral.
Bærum egyben Norvégia leggazdagabb községe, az egy főre jutó átlagos bevétel 2002-ben 370 800 norvég korona volt, szemben a 262 800-as országos átlaggal. Itt a legmagasabb továbbá az átlagos iskolázottsági szint.
Bærum 22 adminisztratív körzetre oszlik, ezek népessége 2005-ben:
|
|
A Stabæk IF a Tippeligaenben, a legmagasabb osztályú norvég labdarúgó-bajnokságban szerepel.
A Høvik IF és Stabæk IF csapatok a legmagasabb bandy-bajnokságban szerepelnek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.