Bábonyibérc
Miskolc városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bábonyibérc Miskolc egyik városrésze. A Belvároshoz közeli, attól északnyugatra elterülő, nagyrészt kertvárosi zöldövezeti városrész. Bábonyibérc több dombból áll, melyek közt a Pece-patak különböző ágai folynak. Délről Bodótető és a Vologda városrész, keletről a Szentpéteri kapu határolja, észak és nyugat felől beépítetlen zöldterület. Túlnyomórészt a 20. század második felében és a 21. század elején épült be, teljesen családi házas környék, újonnan beépült utcáit kifejezetten a jómódú felső-középosztály lakja. Ezzel éles ellentétet képez a városrész középső völgyében, a Pece főága mellett elterülő kisebb szegregátum, Bábonyibérc-Újtelep, melynek felszámolása napjainkban tart.[1]
| Bábonyibérc (Miskolc) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Miskolc |
| Irányítószám | 3525 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Bábonyibérc (Miskolc)
Pozíció Miskolc térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 40″, k. h. 20° 45′ 58″ | |
Története
A Bábonyibérc a mai Miskolc területén található többi dombhoz (Avas, Tetemvár) hasonlóan eredetileg szőlőtermesztő környék volt, pincesora azokéval egyidőben alakult ki, már 1613-ban említik. A miskolci pincék első pontos felmérése szerint, melyet Domby István készített 1817-ben, Bábonyibércen 262 pince helyezkedett el.[2] A borsodi bortermelés a filoxérajárvány miatt nagyrészt megszűnt, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a Bábonyibérc szőlőtermesztő helyből lassan kezdett lakott területté válni. 1932 tavaszán a Bábonyibérc aljában jött létre a Honfoglalótelep nevű, nyomornegyednek nevezhető telep, amelynek lakói kalyibákban és barlanglakásokban éltek; sok más magyarországi nyomornegyedhez hasonlóan eleinte a trianoni diktátum utáni menekültek lakták, majd elgettósodott.[3] A Déli Hírlap 1969-ben már arról számolt be, hogy a Bábonyibérc Miskolc legzsúfoltabb része, ahol apró családi házak és pincék sorjáznak egymás mellett, és ideje lenne szanálni az egészet.[4] Az ezt követő évtizedekben több területrendezési program is született, napjainkban a városrész kertesházas jellegű belterület.
Közlekedése
A városrészt a 11-es busz látja el tömegközlekedéssel, ami 1972. augusztus 30 óta jár a Búza tér és a Bábonyibérc között. 1983 és 1993 között a Búza tér helyett a Gömöri pályaudvar volt a végállomása. Egyedi, Y útvonalú járat, mert a városrész két nagy dombját is bejárja.
Közigazgatás
Az önkormányzati választásokon a miskolci 12-es választókörzet része, képviselője a közgyűlésben Erdei Sándor Zsolt.
Ismert emberek
Itt élt Kriza Ákos volt polgármester.[5]
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
