A–7 Corsair II
amerikai szubszonikus vadászbombázó repülőgép / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően.
A–7 Corsair II | |
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe | |
Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
Gyártó | Ling-Temco-Vought |
Gyártási darabszám | 1569 db |
Személyzet | 1 fő |
Első felszállás | 1965. szeptember 26. |
Szolgálatba állítás | 1967. február |
Méretek | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Hossz | 14,06 m |
Fesztáv | 11,81 m |
Magasság | 4,90 m |
Szárnyfelület | 34,8 m² |
Tömegadatok | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Szerkezeti tömeg | 9033 kg |
Max. felszállótömeg | 19 050 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 1 db Allison TF41-A-1 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
Tolóerő | 64,5 kN |
Repülési jellemzők | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Max. sebesség | 1123 km/h |
Hatósugár | 1150 km |
Legnagyobb repülési magasság | 12 800 m |
Emelkedőképesség | 76 m/s |
Szárny felületi terhelése | 379 kg/m² |
Tolóerő-tömeg arány | 0,50 |
Avionika | |
Rádiólokátor | AN/APQ–116 |
Fegyverzet | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Beépített fegyverzet | 1 db M61 Vulcan gépágyú |
Háromnézeti rajz | |
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza | |
A Wikimédia Commons tartalmaz A–7 Corsair II témájú médiaállományokat. |
Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head-up display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynek kétáramú gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a lelőtt pilótákat kereső és mentő helikopterek támogatásában. A gép részt vett a vietnámi háborúban, Líbia 1986-os bombázásában, és az Öbölháborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld is vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.