![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Mexico_City%252C_Museo_Nacional_de_Antropologia%252C_Stone_of_the_Sun_%252820693400581%2529.jpg/640px-Mexico_City%252C_Museo_Nacional_de_Antropologia%252C_Stone_of_the_Sun_%252820693400581%2529.jpg&w=640&q=50)
Azték napkő
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az azték napkövet Mexikóváros főterén (El Zócalo) találták, az egykori Tenocstitlan területén 1790-ben, építkezés közben. A kő eredetileg egy piramis mellett állt. Száz évvel kiásása után átszállították a mexikóvárosi Nemzeti Archeológiai Múzeumba. A bazaltból faragott korong ma is értékes forrásul szolgál az azték írás és történelem további kutatásában.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Mexico_City%2C_Museo_Nacional_de_Antropologia%2C_Stone_of_the_Sun_%2820693400581%29.jpg/640px-Mexico_City%2C_Museo_Nacional_de_Antropologia%2C_Stone_of_the_Sun_%2820693400581%29.jpg)
A régészek a kőbe faragott hieroglifákban először egy naptár jeleit fedezték fel – innen a kő "Azték naptár" elnevezése. Évtizedekig tartó régészeti viták után, tudományos körökben ma már többnyire megegyeznek abban, hogy a monolit az Ötödik Nap szimbóluma; vagyis a korong tulajdonképpen a magukat mexikáknak nevező aztékok kozmikus világképét képviseli, és egyúttal a törzs sorsát is megjövendöli. Az aztékok szilárdan hitték, hogy öt világ, illetve Öt Nap (úgymint az égitest) létezik, amiből négy már letűnt: az elsőt a jaguárok falták fel, a másodikat nagy szélviharok dúlták szét, a harmadikat tűzeső, a negyediket árvíz pusztította el. A kő faragásának idején az ötödik világban éltek, vagyis a legvégsőben, amikor az azték birodalom a jóslatok szerint szét fog hullani. A katasztrófát a napistennek bemutatott emberi véráldozatokkal próbálták elkerülni.