Azerbajdzsán
állam Délnyugat-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Azerbajdzsán (azeri: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik,[4] Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.
A kisbetűs „azerbajdzsán” lehetséges további jelentéseiről lásd: Azeri (egyértelműsítő lap). |
Azerbajdzsáni Köztársaság | |||
Azərbaycan Respublikası | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Azərbaycan marşı | |||
Fővárosa | Baku | ||
é. sz. 40° 22′, k. h. 49° 53′40.366666666667, 49.883333333333 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | İlham Əliyev | ||
Miniszterelnök | Əli Əsədov | ||
Hivatalos nyelv | azeri | ||
Beszélt nyelvek | orosz | ||
független | 1991. augusztus 30. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 10 145 212 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 90 | ||
Becsült | 10 140 000[2] fő (2020) | ||
Rangsorban | 90 | ||
Népsűrűség | 123 fő/km² | ||
GDP | 2011 | ||
Összes | 45.284 millió USD[3] (87) PPP: 189.050 millió UDS | ||
Egy főre jutó | 4,498 USD[3] PPP: 18,793 USD | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 86 600 km² | ||
Rangsorban | 111 | ||
Víz | 1,6%% | ||
Időzóna | AMT (UTC+4) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Azeri manat (AZN ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | AZ | ||
Hívószám | 994 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .az | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Azerbajdzsáni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen [5] muszlim,[6] de az alkotmány nem deklarál államvallást és az ország szekuláris. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta [7] és alacsony a munkanélküliség. Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezik és a gyors gazdasági fellendülés 2000 óta közepes jövedelmű országgá tette.
A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta,[8] és a politikai vezetését 2022-ben "megszilárdult, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte,[9] ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság régóta súlyosan sérülnek.[10] Elnyomják a nőket és a kisebbségeket, a véleménynyilvánítás szabadságát erősen korlátozzák, a kormánykritikusokat pedig üldözik és bebörtönzik.
A hat független török állam egyike,[11] aktív tagja a Türk Államok Szervezetének és a TÜRKSOY közösségnek.
Több fegyveres konfliktusa volt a szomszédos Örményországgal a Hegyi-Karabah régió miatt. A 2020-as háborúból győztesként került ki.