Az Ír-sziget földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ír-sziget Északnyugat-Európában, az Atlanti-óceán északi részén található. A sziget az európai kontinentális talapzat része, az eurázsiai-lemezen fekszik. A fő földrajzi jellemzői az ország közepén található alacsony síkságok, parti hegyekkel körülvéve. A legmagasabb pontja a Carrauntoohil (írül: Corrán Tuathail), amely 1041 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A nyugati part szigetekkel, félszigetekkel, hegyfokokkal és öblökkel tagolt. A Shannon folyó osztja ketté, amely 360,5 kilométeres hosszával, 102,1 kilométeres torkolatával az Ír-sziget leghosszabb folyója. Az ulsteri Cavan megyében ered, Limericknél torkollik az Atlanti-óceánba. Számos méretes tó is található a szigeten, legnagyobb a Lough Neagh.
Az Ír-sziget földrajza | |
Az Ír-szigetet a műholdképen is látható zöld tájai miatt „Smaragd-szigetnek” is nevezik | |
é. sz. 53°, ny. h. 8°53, -8 | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Nyugat-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Teljes terület | 84 421 km² |
Környező országok | |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Carrantuohill 1041 m |
Leghosszabb folyó | Shannon 360,5 km |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Ír-sziget földrajza témájú médiaállományokat. |
Politikai szempontból a sziget két részre oszlik: nagyjából öthatod részét foglalja el Írország, míg a maradék részé az Egyesült Királyság alkotmányos tartománya (tulajdonképpeni exklávéja), Észak-Írország található. A sziget Nagy-Britanniától nyugatra, nagyjából a é. sz. 53°, ny. h. 8°53, -8 koordinátákon található. Teljes területe 84 421 négyzetkilométer.[1] Nagy-Britanniától az Ír-tenger, Európától a Kelta-tenger választja el. Írország és Nagy-Britannia, más közeli szigetekkel együtt, Brit-szigetek néven ismert, ezt az elnevezést azonban sokan vitatják, helyette a „Britannia és Írország” használatát javasolják.[2]