Authari longobárd király
longobárd király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Authari (540 körül – 590. szeptember 5.[1]) longobárd király 584-től haláláig. Legyőzte a bel- és külellenséget.[2] Uralkodása alatt a központi hatalom tartósan megerősödött.[3]
Authari | |
Rex Langobardaorum Rex totius Italiae | |
Authari – miniatúra a Nürnbergi Krónikából (1493) | |
Longobárd király | |
Uralkodási ideje | |
584 – 590 | |
Elődje | a grófok uralma |
Utódja | Agilulf |
Életrajzi adatok | |
Született | 540 körül |
Elhunyt | 590. szeptember 5. Pavia |
Édesapja | II. Cleph |
Édesanyja | Massana |
Házastársa | Theodelinda |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Authari témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kleph király fiaként született. Édesapja halála (574) után a tíz évig tartó grófok uralma következett, ám miután Mauricius bizánci császár Childebert frank király és az avarok segítségével saját fiát akarta Nyugat császárává tenni, a longobárdok újra összefogtak és Autharit választották meg királyukká.[1] A longobárdok elleni hármas szövetség különböző okokból csakhamar felbomlott, Authari tehát az új exarcha, Smaragdus ellen nemcsak hazáját védelmezte meg, hanem még támadást is indított.[1] Végigvonult egész Itálián, Regiumnál lovával a tengerbe ugratott, s lándzsájával a habok közt álló oszlopot megérintve, büszkén kiáltott fel: „Ez legyen Langobardia határa!”[1] Hogy jó viszonyt alakítson ki a bajorokkal,[3] nőül vette a katolikus hitű Theodelinda hercegnőt.[2] Authari a szerte-széjjel fekvő királyi birtokok élére pedig az ún. gastaldokat állította, akik a hercegek hatalmát lassacskán megingatták és ellensúlyozták.[2] Abban a hitben halt meg,[4] hogy nemzetét biztosította az idegen veszély ellen.[1]