From Wikipedia, the free encyclopedia
2012 decemberétől Irakban a szunniták tüntettek Máliki kormánya ellen. 2013. december 28-án Ahmed al-Alwani szunnita parlamenti képviselőt ramádi házában letartóztatták. Alwani a kormányellenes tüntetőket összegyűjtő, a Ramádiba vezető autópálya mellett elterülő tábor egyik prominens támogatója volt, Az incidens összetűzésekhez vezetett az Iraki Hadsereg, a helyi törzsek, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam között.
| Anbári hadjárat (2013–2014) | |||
| iraki polgárháború | |||
.svg) | |||
| A térkép az anbári helyzetet mutatja | |||
| Dátum | 2013. december 30.[1] – 2014. június 25. | ||
| Helyszín | Irak, Anbár kormányzóság | ||
| Eredmény | Az ISIL fölényes győzelme | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
2014. januárban az ISIL átvette a hatalmat Fallúdzsa felett, és heves harcok törtek ki Ramádiban. Az ISIL június folyamán az észak-iraki támadásohoz kapcsolódóan egy jelentősebb offenzívát indított Anbárban, Június 23-ig Anbar területének legalább 70%-át megszerezték.[2]
A dulajmik vezette kormányellenes megmozdulások és tüntetések már több mint ez éve, 2012. december 12. és 2013. december 29. között folytak. Az iraki kormány leverte a tüntetéseket, így a részt vevő törzsek tovább fejlesztették technikáikat.
Az amerikai csapatok kivonása után az iraki kormány seregei elkezdtek országszerte, többek között Anbárban is, lecsapni a törzsi milíciákra. Tönbb százezer dulami vett részt a hetente Anbárban és Ramádiban a Büszkeség és méltóság terén tüntetéseken. Ezeken a szunnita bebörtönzöttek szabadon bocsátását és Anbár városaiból az iraki hadsereg kivonását követelték. Az Iraki Rendőrségi Erők az Iraki Biztonsági Erők közreműködésével egy fegyveres tűzharc után – melyben a dulaim törzs több tagja meghalt – letartóztatták a parlament szunnita képviselőjét, Ahmed al-Alwanit. Ezután a dulaimik fegyveres felkelést szerveztek.
Röviddel ezután az Iraki Biztonsgi Erőket Anbár teljes területén elkezdték támadni. A második nap több mint 200 katonát fogtak közre Karnában a dulaimi sejknek kitéve őket.
Ali Hatim al-Suleiman sejk megalakította az Al-Anbári Törzsek Katonai Tanácsát, és az erről szóló nyilatkozatában ez állt: „Most a törzs zászlaja alatt harcolunk, és nem a dzsihádé alatt.” Ugyanakkor Ali Hatim al-Suleiman lényegében szövetséget kötött az ISIL-lel.[30]
Ramádi körzetében december 30-án indultak meg az összecsapások, mikor a biztonsági erők elbonozzak egy helyet, melyről azt mondták, az egy szunnita arab kormányellenes helyszín volt, és a műveletek további két napig eltartottak. 2014. január 1-jén a városban lévő milicisták szórványosan összecsaptak a biztonsági erőkkel, és négy rendőrségi épületet felgyújtottak. Az összecsapások másnapra csillapodtak. Ezután az erőszak átterjedt Fallúdzsába, ahol a rendőrök a legt9bb állásukat elhagyták, a milícisták pedig több rendőrségi épületet felgyújtottak.
A dulaim, zoba, al-jumeilat és az al-bu issa törzsek tagjai közül került ki az iraki hadsereg legtöbb ellensége.
Az ISIL-hez nem tartozó fegyveres ellenzék is több részből állt össze. Azt állították, a Naqshbandi Törzs Embereinek Rendjének Hadserege szintén része az iraki kormány ellenzői csoportjának.[9] A Törzsi Forradalmárok Katonai Tanácsa (MCIR), a legnagyobb, ISIL-en kívüli csoport több olyan csoportot fog össze, melyek részt vettek az iraki felkelésben. Ilyenek az 1920-as Forradalom Dandárja, az Iraki Iszlám Hadsereg, a Jaish al-Rashideen, az Iraki Hamasz és Abdullah al-Janabi egykori mudzsáhid Shura Tanácsa.[15]
Egy második, Az Anbári Törzsek Forradalmi Tanácsa néven ismert csoport vezetője Ali Hatem al-Suleiman sejk. Ez a csoport az MCTR-től eltérően nem hangoztatja az iraki kormány eltávolítását, ehelyett az Anbárt a központi kormány részéről érő erőszakos cselekedetek ellen próbál meg fellépni.[15]
Az utolsó csoport neve a Büszkeség és Méltóság Hadserege, de ez a csoport az azonos név ellenére nem egyezik meg azzal, melyet Ali Hatem Suleiman a 2013-as hawijai összecsapások után hozott létre.[15][31]
Irak nyugati részén az összecsapások 2013. december 30-án kezdődtek, mikor az Iraki Biztonsági Erők letartóztatták Ahmed al-Alwani szunnita parlamenti képviselőt és több, az Anbár kormányzóság legnagyobb törzséhez, a dulaimhoz tartozó családja több tagját.Másnap az iraki biztonsági hatóságok lerohantak egy már egy éve meglévő szunnita tüntető háttértábort Ramádiban.[32] A dulaim törzs seregei Ramádiban és Fallúdzsában szálltak harcba az Iraki Hadsereg katonáival. Miután a helyzet enyhítése érdekében az iraki hadsereg december 31-én kivonult Anbárból, a törzsi seregek átvették a hatalmat Fallúdzsa,és Karma, valamint Ramádi nagy része felett. Röviddel ezután megjelentek az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) katonái is, és elfoglalták Ramádi egyeskerületeit és a túlnyomóan szunnita lakosságú Anbár tartományban fekvő Anbár városát is. Megjelenésük után röviddel a dulaimi törzsi seregek egyes tagjai az ISIL szövetségeseinek hívták magukat.[30]
A Zoba, Al-Jumeilat és Al-Bu Issa törzsek a dulaim törzshöz csatlakoztak, és így harcoltak az iraki hadsereg ellen. 30.000 dulaimi rendőr szintén elhagyta Anbárban a posztját, és az iraki hadsereg ellen harcoló törzsi csapatomhoz csatlakozott.
2013. december 30-án Núri el-Máliki iraki miniszterelnök bejelentette, hogy az Iraki Hadsereg megindul a csökönyös anbári városok felé, de másnap ezt a döntését visszavonta.
Január 2-án a hadsereg Ramádin kívül gyülekezett.[32] Január 3-án Fallúdzsában az al-Kádiához köthető erők több rendőrőrsöt is elfoglaltak Fallúdzsában. Reggel a törzsi és az ISIL-hez kapcsolódó seregek további területeket foglaltak el Ramádiban, és az egyik rendőrkapitány beszámolója szerint az egyik utcán orvlövészeket is hátra hagytak. Egy rendőrezredes szerint a hadsereg Ramádi és Bagdad között ismét visszatért Fallúdzsába, de a város negyede még m indig az ISIL és a törzsiek megszállása alatt van. A legnagyobb részt még tartja a hadsereg és az általuk felfegyverzett törzsiek, és a többi sereg már körbevette a várost. Egy másik vezető beosztású rendőr viszont azt mondta, míg a hadsereg erősítést küldött a város köré, ők behatotak Fallúdzsába.[33][34] A nap folyamán a rendőrség s a törzsi csapatok összetűzésében több mint 100 ember meghalt.[35]
Január 4-én az ISIL megszerezte Fallúdzsát az iraki kormánytól.[36] Az kiraki hadsereg aknavetőkkel is lőtte Fallúdzsát, hogy így próbálja meg visszaszerezni a felügyeletet a milicistáktól és a törzsi harcosoktól. Egy közelebbről meg nem nevezett törzsi tisztviselő szerint legalább 8 embert megöltek az irakiak. Meg nem nevezett egészségügyi források szerint további legalább 38 ember szerzett sérüléseket.[37]
Január 3-án az ISIL elkezdett olyan szórólapokat terjeszteni, melyeken bejelentették az „Erény Terjesztéséért és a Bűn Megfékezéséért Felelős Bizottság” megalakulását, melynek célja a szigorú iszlám előírások betartatása volt, ahhoz hasonlóan, ahogy a várost 2005-2006-ban a mudzsáhid Shura Bizottság alatt irányították. Két nappal Fallúdzsa eleste után Abdullah al-Janabi, a Mudzsáhid Shura Bizottság volt vezetője visszatért a városba, és január 4-én Fallúdzsa északi részén a Saad bin Abi Waqas mecsetben megjelent. Janabi itt azt mondta az imádkozóknak: „Minden rendőr kezéhez vér tapad. A rendőrség épületeit kínzásokhoz és vallomások kicsikarásához használták. ... és ezeket el kell tüntetni.” Az Iraki Hadseregre utalva megjegyezte: „A mindenható Istenre és a Mártírok vérére esküszünk, hogy a szafavida hadsereg nem teszi be a lábát a városba, csak a holttesteinken keresztül.” Ezalatt körülbelül 200 álarcos milicista torlaszolta el a mecsethez vezető utakat, a híveket pedig egyesével vizsgálták át, van-e náluk fegyver, mielőtt beléptek az épületbe.[18]
Január 6-án törzsi harcosok segítségével az iraki biztonsági erők visszaszerezték az ellenőrzést Ramádi központja felett.A környező területeken azonban másnap is tovább folytak a harcok. Eközben a város belsejébe visszatért az élet, a kormányzati szervek, piacok és kórházak ismét kinyitottak.[38] Január 7-én az irakiak Ramádira lőtt rakétája 25 milicistával végzett.[39] Még aznap egy ismeretlen fegyveres férfi a Szamarra városától északra fekvő ellenőrző pontnál végzett hét rendőrrel, köztük egy kapitánnyal. Bár egyik csoport sem vállalta a felelősséget a támadásért, a rendőrök szerint az ISIL állhatott a merénylet mögött.[40] Január 8-ra Fallúdzsa mellett az ISIL megszerezte Anbárban az ellenőrzést Al-Karmah,[41] Hít, |Khaldiyah,[42] Haditha, Al Qaim[43] és részben Ramádi[44] és Abu Ghraib felett,[6] és ezeken kívül az övé lett több kisebb település is Anbárban.[45]
Január 8-án egy meg nem nevezett rendőrkapitány megerősítette, hogy a biztonsági erők és a törzsi harcosok éjszakai, hét órán át tartó támadásában az ISIL-t Ramádi déli részéből kiűzték.[46] Január 9-én a tankokkal felfegyverzett iraki biztonsági erők heves tűzharcba keveredtek az ISIL harcosaival Albubali környékén Ramádi Fallúdzsa között.[47] Január 10-én az iraki speciális egységek és az ISIL között a szintén a két nagyváros közelében fekvő al-Bubali faluban indultak összecsapások.[48] Aznap a törzsek emberei és a rendőrség Ramádi két körzetét visszafoglalta.[49] Január 14-én szunnita csapatok az ISIL-lel közösen Ramádiban további területeket rohantak le.[50] Január 16-án a szunnita törzsek embereivel megerősített iraki hadsereg egy ellentámadásban visszafoglalta Saqlawiyah városát az ISIL-től.[51]
Január 17-én az ISIL Fallúdzsában felhívást tett közzé,, hogy a lakosok csatlakozzanak hozzájuk a kormány elleni harcban, de az iraki média korábban már arról számolt be, hogy a város több részét már visszafoglalták.[52] Január 19-én az iraki hadsereg egy akciót indított Ramádiban.[53] Miután nyolc rendőrt és törzsi harcost megöltek, az akciót felfüggesztették.[54] Másnap egy magát megnevezni nem kívánó iraki tisztviselő azt mondta, az ISIL-nek olyan nehéz tüzérségi lőszerei vannak, hogy Bagdadot is meg tudják fenyegetni.[55] Január 21-én a szunnita törzsi harcosok támogatását élvező iraki hadsereg megtámadta Ramádi fontos körzeteit, hogy ennek segítségével vissza tudja szerezni a várost az ISIL-től.[56] Másnap a hadügyminisztéium azt közölte, hogy légi támadásaiban legalább 50 milicistával végeztek, mikor az ő anbári támaszaikat támadták.[57]
Január 26-án szemtanúk szerint Fallúdzsa közelében az iraki biztonsági erőkkel folytatott összecsapások után az ISIL az iraki hadsereg legalább öt katonáját elfogta, megszerezte a hadsereg egyik Humvees-jét, és többükre tüzet nyitott.[58] Továbbá olyan beszámolók is érkeztek, melyek szerint az iraki hadsereg légi támadásaiban és légi bombázásaiban legalább 7 ember meghalt.[59] Január 30-án az Iraki Hadügyminisztérium szóvivője, Mohammad al-Askari azt mondta, a biztonsági erők és a vele szövetséges törzsi csapatok Ramdáditól északra visszafoglalták Albu Farrajt valamint Falludsza nyugati részén Al-Nasafot. Ezeket a területeket ő az „ISIL fontos bázisainak” nevezte.[60] Január 31-én az Iraki Hadügyminisztérium jelentése szerint az Iraki Légierővel megerősített és a törzsi csapatok támogatását élvező Iraki Hadsereg 39. Dandárja megölt 40 milicistát, és elfoglalta az ISIL fallúdzsai központját.[61]
Február 1-jén az Iraki Hadsereg és a rendőrség a kormánypárti milicisták segítségével Ramádiban és Fallúdzsában egy újabb támadást indítottak az ISIL ellen. Legalább 35 milicistát megöltek, és a csata során nagy mennyiségű fegyvert szereztek meg a milicisták kezén lévő Malaab és Dhubat kerületekben, valamint Ramádi 60. utcájában.[62] Február 3-án a Hadügyminisztérium arról számolt be, hogy az iraki hadsereg és a vele szövetséges törzsiek egy fallúdzsai milicista előretörés megelőzése közben 57 ISIL-milicistát megöltek,[63] Február 8-án Anbár kormányzója, Ahmed Khalaf Dheyabi ultimátumot intézett az ISIL-hez, melyben felszólította őket, hogy egy héten belül adják meg magukat.[64]
Február 9-én Ramádi Malab kerületében 13 embert öltek meg.[65] Február 12-én Ramádi keleti részében 7 társával együtt megölték az ISIL egyik vezetőjét, Abo Majid al-Saudit.[66] Február 15-én az Iraki Közös Parancsnokság bejelentette, hogy egy al-Milahma, Albu Shihab és Khalidiya térségében végrehajtott rajtaütésben az ISIL több tagját kivégezték.[67] Február 18-án az ISIL 45 harcosát ölték meg, köztük szíreket és afgánokat is.[68] Február 19-én az ISIL egyik vezetője, Abd Khaliq Mahedi maga kereste fel az Irak Fiainak Tanácsát, annak is az elnökét, Mohamed al-Hayist, és segítségét ajánlotta fel az ISIL elleni támadásokban.[69] Február 28-án Farouq al-Jughaifi rendőrségi vezető szerint egy hadithai bombatámadás megölte a kormánypárti szunnita törzsi sejket és elöljárót, Fleih al-Osmant és hat harcosát, miközben öt civil megsebesült.[70]
Március 16-án a kormányerők visszafoglalták Ramádit és Fallúdzsa egy részét.[71][72]
Április 13-án kormánypárti törzsi harcosok megszerezték a Fallúdsai Víztározót.[73]
Május 7-i hírek szerint az Iraki Biztonsági Erők egy nagyobb méretű támadást terveznek, melynek során vissza akarták szerezni Fallúdzsa, Garma, Duwylieba és Jurf al-Sakhar területeit.[74] Ekkorra már megerősítették, hogy Fallúdzsa teljesen az ISIL ellenőrzése alatt van.[75]
Május 9-én a hadsereg egy offenzívát indított,[76] és május 18-ra visszafoglalta a Fallúdzsától keletre futó nemzetközi főútvonalat, ezen felül 16 települést is elfoglalt a város körül.[77]
Június 3-án Fallúdzsa bombázásában legalább 18 ember meghalt és 43 megsebesült.[78]
Június 7-én az ISIL-hez kötődő fegyveresek az Anbári Egyetemnél több biztonsági őrt megöltek, lerombolták „a főkapuhoz futó” egyik fő hidat, és ott tanuló hallgatókat ejtettek túszul.[79] A hallgatók több óra elteltével távozhattak, a kart a helyi önkormányzat által biztosított buszok segítségével hagyhatták el. Az incidens alatt a jelentések szerint egyetlen hallgató sem sebesült meg.[80]
Június 12-én a szír határ mellett állomásozó Iraki Határrendészet az ISIL közeledtét észlelve elhagyta álláshelyét, hogy a biztonságosabb, kurdok által ellenőrzött Szindzsárba és Ninivébe húzódjanak vissza. A több száz katonából és az őket szállító 60 tankból álló menetben azonban pánik és fejetlenség tört ki, mikor útközben az ISIL egy kisebb autós egysége támadott rájuk. Mire a kurd erők megérkeztek, a rendőri erőket megtizedelték, nem tudni, hányan estek el illetve szenvedtek sebesüléseket, miközben többen mindenüket hátrahagyva nekivágtak a sivatagnak. Gyalog is csak két rendőr érte el Szindzsárt.[81]
Június 15-én az ISIL elfoglalta Saqlawiyah városát, miközben a hadsereg helikopterekkel biztosította a terepet a visszavonuló seregek számára. A harcok alatt az egyik helikoptert lelőtték.[82]
Június 17-én a felekelőkből alakult Szabad Szíriai Hadsereg és az al-Káidához kapcsolódó al-Nuszra Front elfoglalta a szír-iraki határon fekvő al-Káim átkelőhelyét[83]
Június 19-én az ISIL elfoglalta a Bagdadtól 45 mérföldre fekvő Thathar tóhoz közeli Al Muthanna Kémiai Fegyver Üzemét, mely egy olyan területen fekszik, mely ekkorra már lényegében teljesen a felkelők kezére került.[84] Este később összecsapások törtek ki a szír határhoz közeli al-Káimban, melyek másnap délig tartottak, ezek eredményeképp a város nagy része a milicisták kezére került.Az összecsapásban az iraki biztonsági erők 34 tagját ölték meg.[85] A város elleni támadás egy légi zárral kezdődött, mely után megindult a lényegi támadás.[86]
Két nappal később, a szír felkelők visszavonulása után al-Káimot az ISIL foglalta el. A várost és teljes környékét is az ISIL tartotta ellenőrzése alatt.[83] Előző nap az al-Káimért folytatott harcokban 11 katona és 20 militáns meghalt, 20 katona pedig megsebesült. Ezután az ISIL mélyebben is behatolt a kormányzóságba, és elfoglalta Rawa, Ana és Huseiba városait.[87] Az iraki hadsereg Rawa és Ana közelében fekvő katonai parancsnoki központjait szintén körbe fogták, és a jelentések szerint Ramádi nagy része ekkor már a milicisták kezén volt.[88] Összességében a jelentések szerint az Iraki Biztonsági Erők egy teljes dandárját tették harcképtelenné al-Káim térségében.[86] Az este folyamán Rutba is az ISIL kezére került.[89]
Másnap reggel az ISIL elfoglalta Rasaban az Al Jazeera Parancsnoki Központot.[90] Ezen kívül egy Jordániába és egy Szíriába vezető határátkelőt is megszereztek.[5]
Június 23-án, miután a milicisták ellenállás nélkül visszavonultak, az iraki hadsereg visszafoglalta a Szíriával közös határon fekvő Al-Waleed átkelőt.[91] Egy nappal később a jordániai ellenőrző pont is a kormány kezén volt.[92]
Június 24-én több szíriai repülőgép is megtámadta Nyugat-Irak egyes részeit, miközben legalább 57 ember meghalt. Az USA álláspontja szerint a támadás célpontjai az ISIL állásai voltak.A szír kormány oldaláról azonban nem adtak ki hasonló értelmű nyilatkozatot.[93][94]
Június 26-án a felkelők tovább haladtak a második legnagyobb iraki gát, a Haditha Gát felé, és elérték a Haditha eleti részén fekvő Burwana területét.Itt a kormányerők megtámadták őket abban a reményben, hogy fel tudják tartóztatni az előrenyomulásukat.[95]
Szeptember végén és október elején az ISIL támadást indított, hogy Anbár kormányzóság teljes egészét elfoglalja. Szeptember 14. és 22. között az ISIL harcosai sikeresen ostromolták Száklávját, melyben a város elesett, több száz katona pedig meghalt. Október 4-én az ISIL a közeli Hít nagy részének eleste után megtámadta Kabisát.[96] Október 23-án a hadsereg teljes egészében kihátrált Hítből. Az ISIL harcosai legalább 3 páncélos járművet és 5 tankot zsákmányoltak. Az ENSZ becslése szerint harc következtében 180.000 ember vesztette el a lakhelyét.[97] Október 23-án az ott lakó szunnita harcosok több hétnyi ellenállását leküzdve az ISIL elfoglalta Albu Nimr falut.[98]
Október 28-. és 31. között az ISIL az ellenségnek számító, az iraki kormány oldalán harcoló szunnita törzsek tagjai közül 46-220-szal végzett.[99] Október 30-án legalább 228 törzstag holttestét tárták fel.[100]
November 2-án Irak kormánya bejelentette, hogy az ISIL a szunnita törzs 332 tagját megölte.[101] Négy nappal később az Albu Nimr törzs vezetője elmondta, hogy tagjaik közül 540 életét oltották ki.[102] November 10-én Hít közelében a törzs további 70 tagja lelte halálát.[103]
November 21-én a kormányzóság központjában törtek ki összecsapások.
November 23-án egy Hítet ért légi támadásban civilek vesztették életüket. Köztük volt egy négytagú család is, két gyermekkel. Bizonytalan, hogy ki felelős a támadásért.[104]
2014. március közepére több mint 380.000 ember hagyta el a szülőhelyét,[105] közülük 300.000 az utolsó hat hét során menekült el. Az UNHCR szerint a legtöbb ember a Fallúdzsa és Ramádi környékén kialakult bizonytalanság” vándorolt el, és „Anbár kormányzóság külsőbb részeibe távozott”, bár „60.00 ember célpontja távolabbi kormányzóságokba esett.”[106] Eddig összesen 336 polgári áldozata és 1562 sebesültje volt az összecsapásoknak.[107]
Az USA 2014. januárban megerősítette, hogy segít a környéken jelenlévő csoportok elleni harcban, és felgyorsítja az Iraknak szánt eszközök leszállítását, melyek között ott volt több Hellfire rakéta, ScanEagle UAV és Raven UAV is.[108] Irán szintén felajánlotta támogatását. Ali Nashmi iraki újságíró szerint Szaúd-Arábia és Katar és hozzájuk hasonló más Öböl-menti államok segítik az ISIL tevékenységét.[109]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
_of_Iraq_2008.svg){kind=small}
