Alternáló distanciaskála

Az alternáló distanciaskála fogalmát Bartók Béla műveinek analízise során alkotta meg a szakirodalom. Az alternáló distanciaskála (modellskála) 3 skála összefoglaló neve. Közös tulajdonságaik: bizonyos hangközök váltakoznak egy bizonyos elv (modell) szerint úgy, hogy a modell segítségével kapott hangkészlet oktávnyi periódusonként változatlanul megismétlődjék.

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

1:2-es alternáló distanciaskála

A skála alaphangjáról kezdve egy kis szekundot egy nagy szekund követ (vagy fordítva). Az oktávot így 8 részre osztottuk (a hagyományos dúr-moll skálával szemben, ahol 7 hanggal dolgozunk).

Pl. c-ről kezdve:

c, d, disz/esz, f, fisz/gesz, gisz/asz, a, h, c (innen újból kezdődik a sorozat)

Az 1:2-es modellskálának 3 transzpozíciója lehetséges, az előbbin kívül lehetséges még:

cisz/desz, disz/esz, e, fisz/gesz, g, a, aisz/b, c, cisz/desz

cisz/desz, d, e, f, g, gisz/asz, aisz/b, h

Bármelyik másik hangról elkezdhetjük alkalmazni a modellt, ekkor az előbbi három hangkészlet "kivágatát" kapjuk. A skála hangjainak felsorolásakor tulajdonképpen mindegy, hogy az egyes hangoknak melyik (keresztes, illetve bés) változatát nevezzük meg, mert ennek csak a tonális-funkciós zenében van jelentőségük. Az 1:2-es modellskála nem valamiféle mesterséges képződmény. Közvetlen előzményének mondhatjuk azokat a harmóniameneteket, amelyek során egy szűkített szeptimakkord plagális feloldásainak sorozataként a modellskála kerül a basszusba. (Liszt Ferenc darabjaiban figyelhető meg gyakran ez a jelenség.)

Példa a zeneirodalomból, ahol tetten érhetjük az 1:2-es modellskála használatát:

Bartók: 27 két- és háromszólamú női- és gyermekkar - Kánon

1:3-as alternáló distanciaskála

Egy kisszekundnyi hangtávolság váltakozik 3 kisszekundnyi hangtávolsággal.

Pl. c, cisz, e, f, gisz/asz, a, c

1:5-ös alternáló distanciaskála

Pl. c, cisz, fisz, g, c

Zeneirodalmi példa: Bartók: Mikrokozmosz - Notturno

• Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap