Altaj köztársaság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Altaj köztársaság vagy Altaj-hegyvidék[1] (oroszul Республика Алтай), az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Gorno-Altajszk. 2010-ben népessége 206 168 fő volt. Területe 92 600 km².
| Altaj köztársaság (Республика Алтай) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
| Székhely | Gorno-Altajszk | ||
| Járás | 10 | ||
| Városi körzet | 1 | ||
| Alapítás | 1922. július 1. | ||
| Köztársaság vezetője | Andrej Anatoljevics Turcsak (mb.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 220 934 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 2,23 fő/km² | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, altajok, kazakok, kumundiak | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 92 600 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 Altaj köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 50° 55′, k. h. 86° 55′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Altaj köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Az altájok saját közigazgatási egysége 1922. június 1-jén Ojrat autonóm terület néven jött létre az Altaji kormányzóság egy részéből, székhelye az akkor Ulala nevű Gorno-Altajszk volt. A terület nevét 1932-ben Ojrot autonóm területre változtatták, székhelye új neve pedig Ojrot-Tura lett. 1948-ban ismét megváltoztatták mind a terület, mind a székhely nevét: az előbbié Altaj-hegyvidéki autonóm terület lett, az utóbbié Gorno-Altajszk, amit tulajdonképpen a terület új nevéből képeztek.
Az egykori Ojrat, Ojrot majd Altaj-hegyvidéki autonóm terület 1925-től az akkor létrehozott Szibériai határterülethez tartozott, ennek felosztása után 1930-tól a Nyugat-szibériai, 1937-től pedig az ennek egy részéből létrejött Altaji határterülethez. 1991-ben a terület neve ismét változott és köztársasági rangot is kapott, attól kezdve neve Altaj köztársaság és az Oroszországi Föderáció önálló alanya.
Etnikumok
| Nemzetiségek | 1926[2] | 1939[3] | 1959[4] | 1970[5] | 1979[6] | 1989[7] | 2002[8] | 2010[9] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| altajok | 42 213 (42,4%) | 39 285 (24,2%) | 38 019 (24,2%) | 46 750 (27,8%) | 50 203 (29,2%) | 59 130 (31%) | 68 027 (33,6%) | 69 963 (34,5%) |
| oroszok | 51 813 (52%) | 114 209 (70,4%) | 109 661 (69,8%) | 110 442 (65,6%) | 108 795 (63,2%) | 115 188 (60,4%) | 116 510 (57,5%) | 114 802 (56,6%) |
| kazakok | 2 326 (2,3%) | 4 280 (2,6%) | 4 745 (3%) | 7 170 (4,3%) | 8 677 (5%) | 10 692 (5,6%) | 12 108 (6%) | 12 524 (6,2%) |
Az altajok száma a különböző kisebb altaj népcsoportokkal együtt (telengitek, tubalárok, cselkánok, kumundiak, sórok) kerül kimutatásra.
Népességváltozás
A népesség alakulása 2016 és 2021 között
| Lakosok száma | 215 263 | 218 063 | 220 934 |
| 2016 | 2018 | 2021 |
Adatok: Wikidata
Vallási megoszlás
Egy 2012-es felmérés szerint a lakosság 27,6%-a az orosz ortodox egyház híve. A második legnépszerűbb valláscsoport az etnikai és természetvallások (13%), nevezetesen a szláv újpogányság , a tengrizmus és a burhanizmus. Kisebbségi, de még jelentős vallások: az iszlám (6%) és hinduizmus (2%) (beleértve a szláv-védikus, krisnás és tantrikus mozgalmakat).[10][11]
Települések
Altaj-hegyvidék területén (a 2010. évi népszámláláskor) egyetlen város található, a főváros, Gorno-Altajszk, a falusi települések száma pedig 245 melyek közül 8 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 28% a városi (vagyis a Gorno-Altajszkban élő) népesség aránya, ez az érték rendkívül alacsony Oroszország más régióival összehasonlítva. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 16 ezer főt, és összesen 10-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 29%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Altaj-hegyvidék városa és legnépesebb falvai a következők (2010. évi népességükkel):
- Gorno-Altajszk (56 933)
- Majma (16 174)
- Kos-Agacs (7900)
- Ongudaj (5655)
- Turocsak (5582)
Altaj-hegyvidék (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10, a székhelyükről elnevezett járásra oszlik, ezen kívül Gorno-Altajszk városa köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Gorno-Altajszk a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket, a járások területén pedig összesen 92 falusi község található.
A járások és székhelyeik:
- Csemali járás (Csemal)
- Csojai járás (Csoja)
- Kos-agacsi járás (Kos-Agacs)
- Majmai járás (Majma)
- Ongudaji járás (Ongudaj)
- Sebalinói járás (Sebalino)
- Turocsaki járás (Turocsak)
- Ulagani járás (Ulagan)
- Uszty-kani járás (Uszty-Kan)
- Uszty-kokszai járás (Uszty-Koksza)
A köztársaság vezetője (oroszul: (glava):
- Alekszandr Vasziljevics Berdnyikov: 2006. január 20. – 2019. március 20. Hivatali idejének lejárta előtt önként lemondott.
- Oleg Leonyidovics Horohorgyin: 2019. március 20-ától Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ellátó megbízott. Megbízatása a következő választásig szólt (2019. szeptember).[12]
- A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották.[13] Beiktatták hivatalába: 2019. október 1-én. 2024. június 4-én hivatali idejének lejárta előtt lemondott.
- Andrej Anatoljevics Turcsak: 2024. június 4-től Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ellátó megbízott.[14]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
