Az Alpár Ignác-díjat az Építőipari Tudományos Egyesület (mai nevén: Építéstudományi Egyesület, rövidítve: ÉTE) alapította 1958-as közgyűlésén Alpár Ignác-emlékérem néven. A díjjal az építőipar területén elért kimagasló műszaki, tudományos, valamint oktatási eredményeket, továbbá az egyesületen belül végzett társadalmi munkát kívánták elismerni.[1] Az elismerés neve 1998-ban Alpár Ignác-díj-ra változott, emiatt több névváltozat ismert a közvélemény előtt, továbbá az Alpár-érem illetve Alpár-díj elnevezés is használatos.
Gyors adatok
Alpár Ignác-díj (Alpár Ignác-emlékérem) |
Díjazott | az Építéstudományi Egyesületben kiemelkedő társadalmi munkát végző építészek |
Szervezet neve | Építéstudományi Egyesület |
Székhely | Budapest |
Névadó | Alpár Ignác |
Alapítás éve | 1958. |
Ország | Magyarország |
Díjátadás |
Első díjátadás | 1958. |
Legutóbbi díjátadás | 2019. |
Hivatalos weboldal |
hivatalos oldal |
Bezárás
Az érem tervezője – feltehetően az egyesület akkori elnökének, Rados Kornélnak a javaslatára – Kákonyi István volt. Az érem egyik oldalán Alpár Ignác feje látható profilból, körülötte az egyesület neve, és az Alpár Ignác-emlékérem felirat, másik oldalán egy görög oszlopfő. Az 1990-es évek közepén az érem elfogyott, az alkotó pedig már nem élt akkor, így az egyesület egy új érme elkészítéséről – és az elismerés átnevezéséről – döntött. Az új érem Ágh Fábián Sándor munkája, aki már szemből ábrázolta Alpárt, mellette az Alpár Ignác-díj felirattal, a hátoldalon pedig a volt Tőzsdepalota épületének sziluettje látható.[2]
1958-ban még decemberben, 1959-től azonban az építők napján, vagyis június első vasárnapján adták át a díjat, néhány alkalommal azonban az egyesület közeli időpontban megtartott közgyűlésére időzítették a díjátadót (pl.: 1972,[3] 1976[4]). 1959-től hét díjazott volt: ketten I. (arany), ketten II. (ezüst), hárman pedig III. (bronz) fokozatú díjat kaptak. 1960-ban az arany fokozattal 5 ezer, az ezüsttel 3500, a bronzzal 2 ezer forint jutalom járt,[5] 1988-ban az emlékérem mellé 10 ezer forint jutalmat adott az egyesület.[6]
A díj – legalábbis a szakmában – hamar ismert lett, az országos napisajtó pedig kezdetben rendszeresen tájékoztatott odaítéléséről és a díjazottakról. 1971-ben a BME Középülettervezési Tanszékén az egyetemi docensi állás meghirdetésekor a szakmai elismerés alátámasztásaként Ybl- vagy Alpár díj meglétét írta elő pályázati feltételül.[7] A díjátadásokról szóló beszámolók azonban az 1980-as évekre teljesen kikoptak az országos sajtóból, ma pedig még az internetes szaksajtó is csak alkalmanként vagy nekrológban ad hírt a díjazottakról.
A díjazottak listáját közzétették az Építéstudományi Egyesület honlapján, ahol azonban nem jelölték a díjak fokozatát, és a lista hiányos. 1998-ig évente hét elismerést adtak át, de vannak évek, ahol ennél kevesebb díjazott szerepel a listában. A lenti gyűjtés számos forrás alapján készült (az egyes éveknél vagy neveknél jelezve), de így sem teljes, hiszen közel 400 alkalommal adtak át díjat, a névsor pedig ennél kevesebb tételből áll.
2001-
2019[8]
- Frey Lajos, Szulyovszky László, Töreky Balázs
2018
- Kontra Jenő, Sztermen Péter
2017[9]
- Semmelweis Tamás és Uhrinyi Balázs
2016[8]
2015[8]
- Lipcsei Gábor, Mezei László, Róth Ernő
2014[8]
2013[8]
- dr. Becker Gábor, Perjési Emilné
2009[8]
- Kajtár Lajos, Vízy László
2008[8]
- Alex Ágnes, Dobó László, Ferenczy József Géza, Korcsmár István, László László, Mikolás Tibor DLA, Zámbó Ernő
2007[8]
- Dr. Balázs György, Dr. Gillyén Jenő, Makkainé Hoksza Éva, Mikó Imre, Simcsik Pál
2006[10]
- Ágostházi László DLA, Dr. Fiala István, Kmetykó János, Kovács Sándor, Várjon Dénes, Vetró Mihály és Weszelits Gergely
2005
- Haraszti László, Jancsó Gábor dr., Kincses György, Názon Gyula, Tóti Magda
2004
- Gyülvészi Tamás,[11] Bukovszki András, Fodor A. Csaba, Gyalókay Gábor, Gyulai Judit dr., Kovács Ferenc, Pataky Elemér
2003
- Bubla Zoltán, Dombai Lászlóné, Gőzné Pap Iringó, Magyar Zoltán, Mosoni György, Papp Lukács, Perényi László
2002
- Chappon Miklós dr., Hollai Pál, Kalocsai István Kiss Jenő dr., Lengyel Szabolcs, dr. Lukács László, Mura Mészáros József, Pongrácz Lajos, Preisich Katalin, Szende Árpád
2001
- Arató György, Bank Lajos, Horváth Károly, Kovács Béla, Krausz József, Morvai Gusztávné, dr. Szabó Tamás
1981-2000
2000
- Ábrahám Ferenc, Ágostháziné Dr. Eördögh Éva, Kovács Imre, Neumann Ádám, Rácz József, Rébay Lajos, Tápai Antal
1999
- Asztalos Kálmán, Bartos Sándor, Bicskei Attiláné, Dési Albert, Heckenast Péter, Ivánkay Kálmán, Mécs Ernő, dr. Paragi István, dr. Rudnyánszky Pál, Szabados Béla, Vajda Zsuzsa
1998
- Barna Lajos, Hertelendy Lajosné, Lovas Bálint, Magyar József, dr. Nagy Pál, Polgár László, dr. Szabó László, Temesi Miklós
1997
- Kiss Lajos, Morvay Béla, dr. Nacsa János, Schréder Mihály, Seenger Pál, dr. Tóth Zoltán
1996
- Kerekes István, Kereszty Gyula, Kosztrián János, Móra Géza, dr. Székely László, Tóth Béla
1995
- Benedek István, Borbola László, Halász György, Jakabné Raskó Mária, Lánczos Pál, Szinyei Béla, Ujvári Miklós, Vaszilievits-Sömjén Györgyné, dr. Zettner Tamás
1994
- Ihrig Dénes, László László, Molnár Pál, Nagyunyomi-Sényi Gábor, dr. Orbán József Papp János, dr. Petró Bálint, Semmelweis Ferenc, Zábránszkyné Pap Klára
1993
- Bánhidi László, Hikisch Lóránt, Kámán Béla, Korompai Viktor, Kreszán Albert, Loydl Tamás, Pintér László, Reisch Róbert
1992
- Bittmann Ernő, Csanádi József, Diószeghy Miklós, Horváth Z. Kálmán, Jelinek István, Kocsis Attila, Ozvári György, Pataky Szabolcs, Szabó Iván
1991
- Bálint Péter, Baumann Pál, Fejes Mária, Gábor Ferenc, Holló Csaba, Nagy Zoltán, dr. Ráczkevi Gyula, Szabó Jenő
1990
1989
- Bíró Péter, dr. Bozsó Ferencné, Hornyák Endre,[13] dr. Kerek András, dr. Rozgonyi Tibor, Zilahy János Péter
1988
- Horváth Z. Kálmánné, Makra Magdolna, Matus János, Vallyon István
1987
- Goschy Béla, Hunyadi Béla, Kajtár Lajos, Kraszkó Pál, Marosi József, Mischl Róbert, Veszelák Róbert
1986
- Főző János, Mentesné Zöldy Sarolta, Nagy Miklós, Tatár Dezső
1985
- Kocsis János, Koppány Attila, Meszléry Celesztin, Paszler József, Posgay Csaba, Somogyi László
1984
- Ávár Tibor, Bányai Miklós, Bogdán György, Fülöp Imre, Kiss József, Luda László, Szécsi László
1983[14]
- Bazsó Lajos, Egyed Ferenc, Elekes Andrásné, Novák Tamás, Petrasovszky István, Tóth Gábor, Varga László
1982
- Kádár Zoltán, Korda Árpád, Rokszin Mihály, dr. Sámsondi Kiss György, Szabó Sándor, Rokszin Mihály, Szabó Sándor
1981[15]
- Hajdú Ferenc, a Mélyépítő Vállalat termelési igazgatóhelyettese, Kozma Tamás, az ÉVM főosztályvezető-helyettese Mueller Othmár, az Igazságügyi Műszaki Szakértő Iroda vezetője, Szakál András, a Fővárosi Szerelőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Száva István, a Vegyiműveket Tervező Vállalat főépítésvezetője, Rajnai János, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat építésvezetője, Tóth Lajos, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese
1958-1980
1980[8]
- dr. Bozsó Ferenc, Csépes Sándor, dr. Horváth Béla, Pőcz Béla István dr. Vida Miklós, Pőcz Béla István, dr. Vida Miklós
1979[8]
- Molnár Dénes, Sorosi Gyula, Szoyka Pál dr. Vajda Zoltánné, dr. Winkler Gábor, Szoyka Pál
1978[16]
- I. fokozat: Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az egyesület elnöke, dr. Részegh Csaba, az Építéstudományi Intézet tudományos osztályvezetője
- II. fokozat: Korek Ferenc, a Békés megyei ÁÉV igazgatója, Svinger József, a Veszprém megvei Tanács építési főosztályának főmérnöke
- III. fokozat: Völgyes István az Építéstudományi Intézet tudományos tagozatvezetője, Kispál Károly, az Északmagyarországi Tervező Vállalat műszaki osztályvezetője, dr. Érdi Tamás[17]
1977
- Farkas Gábor a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat osztályvezetője,[18] Hajós György, Kvassay Tibor, dr. Nemes Géza, Tamás László, Tuma Kornél[8]
1976
1975
1974[8]
- Ballay István, Dános György, Darvas Olivér, Fodor Gyula, dr. Kubinszky Mihályné, Borsos József
1973[21]
1972
- Bodnár Ferenc, dr. Harasta Miklós, dr. Koblencz József, Kordik László, Scharle Gyula, Tóth Kálmán[8]
1971[23]
- I. fokozat: Glass Tamás, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat vezérigazgató-helyettese, Mikolás Tibor, a Debreceni Tervező Vállalat főmérnöke
- II. fokozat: Beczássy Zoltán, az Általános Épülettervező Vállalat nyugalmazott főgépésze, dr. Gerő István, Építésgazdasági és Szervezési Intézet igazgatója
- III. fokozat: Messinger Gézáné, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója, Nagy Sándor, a Békés megyei Építőipari Vállalat műszaki osztályvezetője és Varga Márton, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat műszaki osztályvezetője
1970[24]
- I. fokozat: Szathmáry László, dr. Fekete Iván
dr. Magyar József, Onódy Márton, Balogh Zoltán[25]
1969[26]
- I. fokozat: Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, dr. Macskásy Árpád tanszékvezető egyetemi tanár
- II. fokozat: dr. Deák György és dr. Újhelyi János
- III. fokozat: Deák János, Körösfalvi Pál, Huszka Károly
1968[27]
- Nagy Zoltán, Opitzer Károly, Tomory László
1967[27]
- Mészáros Ferenc, dr. Rudnyánszky Pál, dr. Tar József
1966[28]
1965[29]
- I. fokozat: Lux László és Takács Gyula építészek
- II. fokozat: Ruzicska Béla építész és Török Ferenc mérnök
- III. fokozat: Harmos Károly mérnök, Kovács Jenő építész és Kovács Lajos gépészmérnök
1964[30]
- I. fokozat: Katona József, Molnár Miklós
- II. fokozat: Hegedűs Béla, Zámolyi Ferenc
- III. fokozat: Bajnay László, Heincz Mihály, Szabó Ferenc
1963[31]
- I. fokozat: dr Gabos György és Sédy Tivadar
- II. fokozat: Messinger Géza és Rosivall Ferenc
- III. fokozat: dr. Lelényi Árpád, Marosán Ede és Würschinger Zoltán
1962[32]
- I. fokozat: Lux Kálmán, Weisz Gyula
- II. fokozat: Mester István, Fék Miksa
- III. fokozat: Beszédes Kornél építész és Kékesi Nándor építész a 43-as ÁÉV osztályvezetője, Lantos Zoltán vegyészmérnök
1961[27]
- Kordik László, Lakos Andor
1960[5]
- I. fokozat: dr. Gyengő Tibor, az I-es számú Épületelemgyár mérnöke, a sikeres kutató- és szakirodalmi tevékenységéért, Sebestyén Gyula, az Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda mérnöke, aki a szakmai oktatásban végzett eredményes társadalmi munkát
- II. fokozat: 2 fő[33]
- III. fokozat: 3 fő[33]
1959[34]
- I. fokozat: Boschán István egyetemi tanár, Hunyady Domokos okleveles mérnök
- II. fokozat: Kelen Tibor és Biczók Imre főmérnök
- III. fokozat: dr. Tiszai István, Tóth László építészmérnök és Förster Tamás gépészmérnök
1958[35]
Közgyűlési tartott az Építőipari Tudományos Egyesület. Magyar Nemzet, XIV. évf. 285. sz. (1958. december 3.) 3. o.
dr. Nacsa János: Gondolatok az Alpár Ignác díjról és érmekrõl. Magyar Építő, 4. sz. (2010) 154–155. o.
Tisztújítás az Építőipari Tudományos Egyesületben. Magyar Nemzet, XXVIII. évf. 141. sz. (1972. június 17.) 5. o.
A z Építőipari Tudományos Egyesület közgyűlése. Népszabadság, XXXIV. évf. 147. sz. (1976. június 22.) 4. o.
Kiosztották az 1960. évi Alpár Ignác-érmeket az építészeknek. Népszabadság, XVIII. évf. 133. sz. (1960. június 5.) 10. o.
Az MTESZ-díjas tanszékvezető. A Jövő Mérnöke, XXXV. évf. 2. sz. (1988. február 12.) 7. o.
Közlemények. Akadémiai Közlöny, XX. évf. 1. sz. (1971. december 30.)
Dubniczky Miklós: Építők Napja 2017. Építészfórum (2017. június 9.) (Hozzáférés: 2018. június 9.)
László László (szerk.): ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZŐKÖNYV. Hírmondó, (2006. szeptember) 4. o.
(Dulácska Endre- Gáspár Zsolt-Hegedűs István: KOLLÁR LAJOS 1926-2004. Magyar Tudomány, CXI. évf. 5. sz. (2004) 660. o.
Ünnepi ülés az Építőipari Tudományos Egyesületben. Népszava, CXI. évf. 143. sz. (1983. június 18.) 5. o.
Építők napja, ’81. Magyar Nemzet, XXXVII. évf. 137. sz. (1981. június 13.) 5. o.
Szombati mozaik - Kitüntetések. Népszava, CVI. évf. 141. sz. (1978. június 17.) 10. o.
Érdi Tamás neve nem szerepelt a sajtóhírekben, az adat az Építéstudományi Egyesület weboldaláról származik
Heltai Nándor: Fiatal csoport fiatal titkára. Petőfi Népe, XXXII. évf. 229. sz. (1977. szeptember 29.) 4. o.
Heves megyei építészek kitüntetése. Népújság, XXVII. évf. 148. sz. (1976. június 24.) 8. o.
Kiosztották az idei Alpár Ignác érmeket. Népszava, CI. évf. 133. sz. (1973. június 9.) 4. o.
Az elérhető források nem részletezték a díjak típusát, sem a díjazottak érdemeit
Kiosztották az idei Alpár Ignác-emlékérmeket. Népszabadság, XXIX. évf. 132. sz. (1971. június 6.) 5. o.
Átadták az idei Alpár Ignác-emlékérmeket. Népszava, XCVIII. évf. 132. sz. (1970. június 7.) 2. o.
Az újsághírek csak az I. (arany) fokozattal elismertek nevét közölte, a többi díjazott fokozatait az Építéstudományi Egyesület honlapja nem jelöli
Kiosztották az idei Alpár Ignác emlékérmeket. Népszabadság, XXVII. évf. 131. sz. (1969. június 8.) 12. o.
A díjátadóról nem számolt be a sajtó, az adatok az ÉTE weboldaláról származnak.
Kiosztották az idei Alpár-érmeket. Népszava, XCIV. évf. 144. sz. (1966. június 19.) 10. o.
Hírek. Népszabadság, XXIII. évf. 132. sz. (1965. június 6.) 14. o.
Kiosztották az idei Alpár-érmeket. Magyar Nemzet, XX. évf. 153. sz. (1964. július 2.) 5. o.
Kiosztották az idei Alpár Ignác-érmeket. Népszabadság, XXI. évf. 133. sz. (1963. június 9.) 6. o.
T. E: Alpár-éremmel tüntették ki a kiváló építészeket. Magyar Nemzet, XVIII. évf. 128. sz. (1962. június 3.) 3. o.
A hírlapok nem közölték a II. és III. fokozatú díjazottak nevét, az ÉTE pedig nem közölte sem a fokozatot, sem valamennyi díjazott nevét, így csak felsorolásszerűen a nevek: Szikszay Gerő, Darvas Olivér, dr. Koblencz József
Kiosztotta az építőipari Tudományos Egyesület az Alpár Emlékérmeket. Népszabadság, XVII. évf. 138. sz. (1959. június 14.) 2. o.
A sajtóhírek hét kitüntetés átadásáról szóltak, de a díjazottakat nem nevezték meg. Az Építéstudományi Egyesület honlapja csak Marjalaky Sándor nevét említi, a többi hat kitüntetett neve nem ismert