A kristályvirágfélék (Aizoaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Aizoon canariense | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kristályvirágfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályvirágfélék témájú kategóriát. | ||||||||||||
A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik.
Leírásuk
A család korábbi tudományos neve Ficoideae volt, a ma használatos név azonban Aizoaceae-re változott. A 2003 óta érvényes APG II-rendszer a szegfűvirágúak rendjébe helyezi a családot és beleolvasztotta a korábbi Mesembryanthemaceae Fenzl, Sesuviaceae Horan. és Tetragoniaceae Link családokat is.
A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos,[1] a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein.
Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés.
A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak.[2] Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében.
Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik.
Rendszerezés
A családba az alábbi 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik:
- Aizooideae Spreng. ex Arn. (1832)
- Acrosanthes Eckl. & Zeyh. - 7 faj
- Aizoanthemum Dinter ex Friedrich - 5 faj
- Aizoon L. - típusnemzetség - 41 faj
- Gunniopsis Pax - 14 faj
- Tetragonia L. - 51 faj[3]
- Mesembryanthemoideae Burnett, Outlines Bot. (1835)
- Mesembryanthemum L. - 106 faj
- Ruschioideae Schwantes (1962)
- Apatesieae Schwantes (1962)
- Apatesia N.E.Br. - 3 faj
- Carpanthea N.E.Br. - 2 faj
- Conicosia N.E.Br. - 2 faj
- Hymenogyne Haw. - 2 faj
- Saphesia N.E.Br. - 1 faj
- Skiatophytum L.Bolus - 3 faj[4]
- Dorotheantheae (Schwantes ex Ihlenf. & Struck) Chess., Gideon F.Sm. & A.E.van Wyk (2002)
- Cleretum N.E.Br. - 13 faj
- Ruschieae Schwantes (1962)
- Acrodon N.E.Br. - 5 faj
- Aloinopsis Schwantes - 8 faj
- Amphibolia L.Bolus ex Herre - 6 faj
- Antegibbaeum Schwantes ex C.Weber - 1 faj
- Antimima N.E.Br. - 106 faj
- Argyroderma N.E.Br. - 11 faj és 1 természetes hibrid
- Astridia Dinter - 13 faj
- Bergeranthus Schwantes - 7 faj
- Braunsia Schwantes - 7 faj
- Brianhuntleya Chess., S.A.Hammer & I.Oliv. - 3 faj
- Carpobrotus N.E.Br. - 13 faj
- Carruanthus (Schwantes) Schwantes - 2 faj
- Cephalophyllum (Haw.) N.E.Br. - 33 faj
- Cerochlamys N.E.Br. - 3 faj
- Chasmatophyllum (Schwantes) Dinter & Schwantes - 7 faj
- Cheiridopsis N.E.Br. - 41 faj
- Circandra N.E.Br. - 1 faj
- álkavics (Conophytum) N.E.Br. - 104 faj és 2 természetes hibrid
- Cylindrophyllum Schwantes - 5 faj
- Deilanthe N.E.Br. - 3 faj
- Delosperma N.E.Br. - 168 faj
- Dicrocaulon N.E.Br. - 7 faj
- Didymaotus N.E.Br. - 1 faj
- Dinteranthus Schwantes - 7 faj
- Diplosoma Schwantes - 2 faj
- Disphyma N.E.Br. - 4 faj
- Dracophilus (Schwantes) Dinter & Schwantes - 2 faj
- Drosanthemum Schwantes - 110 faj
- Eberlanzia Schwantes - 8 faj
- Ebracteola Dinter & Schwantes - 4 faj
- Enarganthe N.E.Br. - 1 faj
- Erepsia N.E.Br. - 31 faj és 1 természetes hibrid
- Esterhuysenia L.Bolus - 6 faj
- Faucaria Schwantes - 8 faj
- Fenestraria N.E.Br. - 1 faj
- Frithia N.E.Br. - 2 faj
- Gibbaeum Haw. ex N.E.Br. - 17 faj
- Glottiphyllum Haw. - 16 faj
- Hallianthus H.E.K.Hartmann - 1 faj
- Hartmanthus S.A.Hammer
- Hereroa (Schwantes) Dinter & Schwantes
- Jacobsenia L.Bolus & Schwantes
- Jensenobotrya A.G.J.Herre
- Jordaaniella H.E.K.Hartmann
- Juttadinteria Schwantes
- Khadia N.E.Br.
- Lampranthus N.E.Br.
- Lapidaria Dinter & Schwantes
- Leipoldtia L.Bolus
- Lithops N.E.Br. - 37 faj
- Machairophyllum Schwantes
- Malephora N.E.Br.
- Mestoklema N.E.Br. ex Glen
- Meyerophytum Schwantes
- Mitrophyllum Schwantes
- Monilaria Schwantes
- Mossia N.E.Br.
- Muiria N.E.Br.
- Namaquanthus L.Bolus
- Namibia (Schwantes) Dinter & Schwantes
- Nananthus N.E.Br.
- Nelia Schwantes
- Neohenricia L.Bolus
- Octopoma N.E.Br.
- Oophytum N.E.Br.
- Orthopterum L.Bolus
- Oscularia Schwantes
- Ottosonderia L.Bolus
- Pleiospilos N.E.Br. - 4 faj és 1 természetes hibrid
- Psammophora Dinter & Schwantes
- Rabiea N.E.Br.
- Rhinephyllum N.E.Br.
- Rhombophyllum (Schwantes) Schwantes
- Ruschia Schwantes
- Ruschianthus L.Bolus
- Schlechteranthus Schwantes
- Schwantesia Dinter
- Scopelogena L.Bolus ex A.G.J.Herre
- Smicrostigma N.E.Br.
- Stayneria L.Bolus
- Stoeberia Dinter & Schwantes
- Stomatium Schwantes
- Tanquana H.Hartmann & Liede
- Titanopsis Schwantes
- Trichodiadema Schwantes
- Vanheerdea L.Bolus ex H.E.K.Hartmann
- Vanzijlia L.Bolus
- Vlokia S.A.Hammer
- Wooleya L.Bolus
- Zeuktophyllum N.E.Br[5]
- Apatesieae Schwantes (1962)
- Sesuvioideae Lindl. (1846)
- Sesuvium L. - 13 faj
- Trianthema L. - 29 faj
- Zaleya Burm.f. - 6 faj[6]
- bizonytalan helyzetű nemzetségek azaz még nincsenek alcsaládokba foglalva
- Aizoanthemopsis Klak
- Calamophyllum Schwantes
- Drosanthemopsis Rauschert
- Hammeria Burgoyne
- Malotigena Niederle
- Marlothistella Schwantes
- Peersia L.Bolus
- Phiambolia Klak
- Prepodesma N.E.Br.
- Roosia van Jaarsv.
- Ruschiella Klak
- Sarcozona J.M.Black
- Tribulocarpus S.Moore
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
