Agapé
az első keresztények közös étkezéseinek elnevezése / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ókori görögök nyolc fajtáját különböztették meg a szeretetnek : erosz, philia, storgé, pragma, mania, ludus, philautia, és agapé.[1]
- Ez a szócikk az ókori keresztény hagyományról szól. Ha az Agapé Gyülekezetre vagy kíváncsi, lásd az Agapé Gyülekezet nevű lapot.
Az agapé görög eredetű szó, jelentése: szeretet, vendégség. Az első keresztények közös étkezéseit jelenti, melyeket az egyházközséget (gyülekezetet) összekötő szeretet kinyilvánítására és megélésére tartottak, s az úrvacsora/eucharisztia vételével fejeződtek be (vagy kezdődtek). Az 1. sz. vége előtt különválasztották, mert szokásba jött a szentségi böjt. Az agapéra így a szentmise után került sor.[2] Magyar szóhasználatban előfordul „szeretetvendégség” formában is.
A szó átvitt értelmű jelentése a nyolc fajta szeretet (erósz, filia, storgé, pragma, mania, ludus, philautia és agapé) közül a legmagasabb rendű tudatos, feltétel nélküli érzelem az agapé, ami cselekvésre kell, hogy ösztönözzön. Az előbbi hét - erosz, philia, storgé, pragma, mania, ludus, philautia - vagy jelen van mint érzelem, vagy nincs. Akarattal nem lehet rajta változtatni. Egyedül az agapé tanulható érzelem. Az erósz a szerelem megfelelője, a filia a baráti szeretet kifejezése, a storge a szülő gyermek közötti szereteté, a mania a birtokló szerelemé, a pragma az elfogadó szerelemé, a ludus a játékos szerelemé,a philautia az önszereteté, míg az agapé önzetlen, akaraton alapuló önfeláldozó szeretet megnyilvánulása.