Afumați (Ilfov megye)
község Romániában, Ilfov megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Afumați község és falu Ilfov megyében, Romániában, Bukaresttől 16 kilométerre északkeletre. Itt van Európa legnagyobb kínai piaca.
| Afumați | |||
 | |||
| Ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Bukarest-Ilfov fejlesztési régió | ||
| Megye | Ilfov | ||
| Rang | Község | ||
| Községközpont | Afumați | ||
| Polgármester | Gabriel Dumănică (2008–) | ||
| Irányítószám | 077010 | ||
| SIRUTA-kód | 100834 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 8748 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 3 (2011) | ||
| Népsűrűség | 125 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 63,25 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 31′ 30″, k. h. 26° 15′ 08″ | |||
 | |||
| Afumați weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Afumați témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Neve a román afumat melléknévből ered, melynek jelentése: füstölt, füstös. Az elnevezést többféleképpen magyarázták: egyesek szerint onnan ered, hogy a lakosok szénégetéssel foglalkoztak, és a füst lerakódott a házakra és a fákra. Mások szerint a házakat füstöléssel fertőtlenítették egy pestisjárvány alatt, egy harmadik magyarázat szerint pedig az a név eredete, hogy a falubeliek megégettek egy adószedőt.[2]
Fekvése
A megye keleti részén található, a fővárostól, Bukaresttől tizenhat kilométerre északkeletre, a Pasărea folyó mentén. Bukaresttel a DN2 (E85) főút köti össze. Afumați község egyetlen faluból áll (Afumați), melynek területe 6787 hektár.[3]
Flóra és fauna
A Román-alföldön fekvő község növény- és állatvilágát tekintve az erdős sztyepp területnek felel meg. A lágyszárú növényzetet főként csalán, bojtorján, disznóparéj és egyéb gyomok képviselik. Az erdős területek a 20. század végén 479 hektárt foglaltak el, az egyedek 80%-a kocsányos tölgy, ezt követi a gyertyán közel 15%-kal, kisebb arányban pedig hárs- és akácfákat is találunk. A Pasărea folyó völgyére vízi növényzet (nád, gyékény, sulyom, békaszőlő) jellemző.[4]
Az állatvilágot a síkságra jellemző madarak (veréb, fecske, varjú, cinege, fürj, fehér kócsag, ölyv), rágcsálók (egér, patkány, ürge, hörcsög), rovarok képviselik. A folyóban sügér, keszeg, ponty, compó él.[4]
Első írásos említése egy V. Vlad havasalföldi fejedelem által 1510. május 27-én kibocsátott okmányban lelhető fel.[5] I. Gheorghiu történész szerint azonban a település már 1397-ben is létezett.[2]
1522 és 1529 között V. Radu havasalföldi fejedelem (Radu de la Afumați, azaz Afumați-i Radu) birtoka, majd 1529 és 1585 között fejedelmi birtok volt. 1585 után gyakran cserélt gazdát, a 18. században Constantin Cantacuzino asztalnok uralta (aki egy kúriát is építtetett itt), később Alexandru Ipsilanti, a 20. században pedig Ulise Negropontes iparos, egészen az 1945-ös agrárreformig.[2]
A 19. század végén Afumați község Ilfov megye Dâmbovița járásához tartozott, 1667 lakosa és 322 háza volt. Vegyes iskolájába 32 gyerek járt (23 fiú és 9 lány). Ekkor a községhez tartozott Bolțași falu is (amely azonban később összeolvadt Afumați faluval).[6] Az 1925-re szóló Socec-évkönyv szerint Ilfov megye Pantelimon járásának része volt, lakossága ekkor 3811 fő.[7] 1952-ben közigazgatási átszervezés alapján Bukarest régió Brănești rajonjához, majd 1960-ban 1 Mai rajonjához került. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Ilfov megye része lett (ezt 1981-ben átszervezték Ilfov Mezőgazdasági Szektorrá, majd 1998-ban ismét létrehozták Ilfov megyét).[2]
A község lakóinak fő foglalkozása a mezőgazdaság és az állattenyésztés volt, a főváros közelsége és a fővárossal határos területek urbanizációs folyamatának intenzívebbé válása pedig lehetőséget teremtett a fejlett kereskedelmi tevékenységre is.[8] 2011-ben itt nyílt meg Európa legnagyobb kínai piaca, a 40 hektáros China Town.[9]
A sík vidéken fekvő település a halmaz-típusú falvak kategóriájába tartozik, ahol a házak a főút és az abból kiágazó utcák mentén helyezkednek el. A faluban megtekinthetőek V. Radu udvarházának romjai (16. század) és Cantacuzino asztalnok kúriája (1696). A Pasărea folyó völgyében található tavak vonzó pihenőhelyet biztosíthatnak a kikapcsolódni vágyók számára.[8]
Lakossága
| Év | Népesség | Vált. (%) |
|---|---|---|
| 2002 | 6 613 | — |
| 2011 | 7 919 | +19,7% |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
