From Wikipedia, the free encyclopedia
Ez a szócikk a román nyelv írásának történetével, a mai román írásrendszerrel, az írásjelek hangtani értékével, valamint a román helyesírással foglalkozik.
Románul viszonylag későn kezdtek írní, a 16. században, jellegzetes történelmi és kulturális körülmények miatt, melyek fejlődése a cirill ábécéről a latin ábécére való áttérést váltotta ki.[1]
Van olyan nem bizonyított feltevés, amely szerint a román nyelvet eleinte latin ábécével írták. Ezt először Dimitrie Cantemir állította a 18. században,[2] és mások is átvették a 19. században.[3]
Valójában a legrégibb fennmaradt román nyelvű dokumentumokat a 16. században cirill ábécével írták, mivel már a 10. század óta ez volt az ortodox egyház által és a közigazgatásban használt óegyházi szláv nyelv írása. Az első fennmaradt írott emlék Neacșu levele volt, melyet 1521-ben írt Johannes Benkner brassói városbírónak, hogy értesítse a törökök készületeiről egy meglepetésszerű támadásra Erdély és Havasalföld ellen. Ez az ábécé az alábbi:[4]
Betű | Elnevezés | Számérték | IPA átírás | Mai megfelelő | |
---|---|---|---|---|---|
1 | A а | az | 1 | [a] | a |
2 | Б Б | buche | [b] | b | |
3 | В в | vede | 2 | [v] | v |
4 | Г г | glagoli | 3 | [ɡ] | g, gh |
5 | Д д | dobru | 4 | [d] | d |
6 | Є є | iest | 5 | [e] | e |
7 | Ж ж | jivete | [ʒ] | j | |
8 | Ѕ ѕ | dzelo / dzialu | 6 | [d͡z][5] | |
9 | З з | zemlia | 7 | [z] | z |
10 | И и[6] | ije | 8 | [i] | i |
11 | І і[7] | i | 10 | [i] | i |
12 | К к | caco | 20 | [k] | c, ch |
13 | Л л | liudie / lude | 30 | [l] | l |
14 | М м | mislite / mislete | 40 | [m] | m |
15 | N ɴ | naș | 50 | [n] | n |
16 | О o | on | 70 | [o] | o |
17 | П п | pocoi | 80 | [p] | p |
18 | Р р | riți / râță | 100 | [r] | r |
19 | С с | slovo / slovă | 200 | [s] | s |
20 | Т т | tvirdo / ferdu | 300 | [t] | t |
21 | Ѹ ѹ[8] | ucu | 400 | [u] | u |
22 | У ȣ[9] | u | [u] | u | |
23 | Ф ф | fârtă | 500 | [f] | f |
24 | Х х | heru | 600 | [h] | h |
25 | Ѡ ѡ[10] | ot | 800 | [o] | o |
26 | Щ щ | ști / ște | [ʃt] | șt | |
27 | Ц ц | ți | 900 | [t͡s] | ț |
28 | Ч ч | cervu | 90 | [t͡ʃ] | c[11] |
29 | Ш ш | șa | [ʃ] | ș | |
30 | Ъ ъ | ieru | [ə] [ʷ][12] | ă nulla | |
31 | Ы ы | ieri | [ɨ] [ʲ] [ʷ] | â, î i nulla | |
32 | Ь ь | ier | [ə] [ʲ] [ʷ] | ă i nulla | |
33 | Ѣ ѣ | eti | [e̯a][13] | ea | |
34 | Ю ю | iu | [ju] | iu | |
35 | Ѩ ѩ | iaco | [ja] | ia | |
36 | Ѥ ѥ | ie | [je] | ie | |
37 | Ѧ ѧ | ia | [ja] [e̯a] | ia ea | |
38 | Ѫ ѫ[14] | ius | [ɨ] | â, î | |
39 | Ѯ ѯ[15] | csi | 60 | [ks] | x |
40 | Ѱ ѱ[15] | psi | 700 | [ps] | ps |
41 | Ѳ ѳ[15] | fita | 9 | [θ], [ft] | |
42 | Ѵ ѵ[15] | ipsilon [ ijiță | 400 | [i] [u] | i u |
43 | ↑ ↑ | în | [ɨn], [ɨm] | în, îm | |
44 | Џ џ | gea | [d͡ʒ] | g[11] |
Az egyedüli diakritikus jel a félkör (˘) volt, mely az и, i, ȣ és ѡ félhangzó megfelelőit jelezte.
A 16. századtól kezdve elszórtan már előfordult a latin ábécé használata is. Az első, egy magyarból lefordított és magyar írással írt, 1570–1573 évekre datált református énekeskönyv.[16] A második a Miatyánk, melyet egy Luca Stroici nevű moldvai bojár lengyel írással jegyzett le, és egy lengyel tudós közölt 1594-ben.
A 18. század második felében az erdélyi iskola a román nyelv latin eredete hangoztatásával együtt szorgalmazta a latin ábécé bevezetését. Egyik képviselője, Samuel Micu Klein javasolta az első latin írásra vonatkozó szabályokat 1779-ben.[17] 1819-ben Petru Maior, az erdélyi iskola egy másik tagja részletes javaslatokat közölt erre az írásra,[18] majd 1825-ben kollektív munkaként megjelent egy román–latin–magyar–német szótár, mely az 1819-es munkát is magába foglalta.[19] Az előszóban és magában a szótárban a román szöveg párhuzamosan jelent meg latin és cirill ábécével. A javasolt helyesírás az etimológiai elven alapult. A következőkben több más etimológiai elvű helyesírási javaslat is megjelent.
1797 és 1828 között a cirill ábécé több egyszerűsítésen ment keresztül. Ion Heliade-Rădulescu javaslatára,[20] 1830 és 1860 között egy úgynevezett átmeneti ábécét használtak, amelyben vegyesen voltak cirill és latin betűk. Ugyanakkor I. H. Rădulescu a fonemikus elven alapuló helyesírást szorgalmazott.
Az átmeneti ábécé az alábbi:
Betűk | A a | Б Б | В в | G g | D d | E e | Ж ж | Ḑ ḑ | Z z | I i | Ĭ ĭ | K k | Л л | M m | N n | O o | П п | Р р | S s | T t | У ȣ | F f | Х х | Ц ц | Ч ч | Щ щ | Ш ш | Ъ ъ | Î î | Џ џ |
Mai megfelelőik | a | b | v | g, gh | d | e | j | z | z | i | i | c, ch | l | m | n | o | p | r | s | t | u | f | h | ț | c[11] | ș | șt | ă | î | g[11] |
1860-ban végül áttértek a latin írásra, melyet az etimológiai elv szerint alkalmaztak. Ennek kiemelkedő példája August Treboniu Laurian és Ioan C. Massim 1871-ben kiadott szótára. Szócikk-példa ebből:[21]
Eredeti szöveg | Mai átírás | Fordítás |
---|---|---|
BAIATELLU, s. m., deminutivu d’in baiatu, 1. in intellessu propriu: are unu baiatellu formosu ca unu angerellu; — 2. in intellessu metaforicu, cu espressione de desmerdare, in locu de amatu: de candu te ai dussu, baiatelle, n’amu mai pusu la gutu margelle. | BĂIEȚEL, s. m., diminutiv din băiat, 1. în înțeles propriu: are un băiețel frumos ca un îngerel; — 2. în înțeles metaforic, cu expresiune de dezmierdare, în loc de amat: de când te-ai dus, băiețele, n-am mai pus la gât mărgele. | KISFIÚ, hn., fiú kicsinyített alakja, 1. eredeti jelentéssel: olyan szép kisfia van, mint egy angyalka; — 2. metaforikus jelentéssel, dédelgetésképpen, szerető helyett: amióta elmentél, babám, nem tettem gyöngysort a nyakamba. |
Heves vita folyt az etimológiai és a fonemikus elvű helyesírás elkötelezettjei között, amíg 1881-ben a Román Akadémia döntést nem hozott az utóbbi javára, azonban a vita nem szűnt meg, mivel fennmaradnak még etimológiai elemek ebben a helyesírásban.
Fontosabb helyesírás-reformokat 1904-ben, 1932-ben, 1953-ban, 1964-ben és 1993-ban alkalmaztak. Az utolsó kettőn kívül általában az egyszerűsítés irányába mentek.
A 20. század elején a helyesírást a következőképpen egyszerűsítették:
1953-ban kiiktatták az ábécéből az â betűt, majd 1964-ben újra alkalmazták, de csak a român szóban és ennek származékaiban. 1993-ban visszaállították az â-ra vonatkozó 1953 előtti szabályokat (lásd lentebb a Román helyesírás szakaszt).
A román ábécé 31 betűből áll:[22]
A a, Ă ă, Â â, B b, C c, D d, E e, F f, G g, H h, I i, Î î, J j, K k, L l, M m, N n, O o, P p, R r, S s, Ș ș, T t, Ț ț, U u, V v, X x, Z z.
A Q q, W w és Y y betűk nem tartoznak a román alapábécéhez; csak idegen eredetű nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban használják, mint például quasar, watt és yoga.
A betűk hivatalos neve változott az idő során. Ma az Akadémia több elnevezést fogad el. Egyes mássalhangzók nevének két változata van, másokénak három. Az egyik a latin ábécé betűinek általánosan ismert neve, ami a magyar nyelvben is használatos, például b (be), f (ef), a második „romános”, î-vel minden mássalhangzó után, például b (bî), f (fî). A betű előtti e-s mássalhangzók neve a mögöttük levő e-vel is elfogadott harmadik változatként. Ezek szerint a román ábécé betűinek nevei az alábbiak (a lista a q, w és y betűket is tartalmazza):[23]
A [ʃ] hang (magyar átírása s) és a [t͡s] (magyar átírása c) helyesen Ș, illetve Ț, vesszővel alattuk, nem cédille-jel (¸). Az utóbbi a számítógépes írás bevezetésekor terjedt el, mivel a helyes betűk nem voltak meg a betűkészletekben. Utólag beiktatták őket az Akadémia kérésére az Unicode-ba, mégis olykor a Ş és a Ţ betűket használják.
Betűk:
Betű | IPA átírás | Leírás | Példa | Fordítás |
---|---|---|---|---|
a | [a] | röviden ejtett „á”[24] | ac | tű |
ă | [ə] | közepesen nyílt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az angol about szó első magánhangzója | ăsta | ez |
â | [ɨ] | zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az orosz вы vagy a lengyel wy második hangzója – egyenlő hangtani értékű az î-vel | cântec | ének |
b | [b] | magyar b | bine | jól |
c | [k] | magyar k (kivéve e és i előtt) | cal | ló |
d | [d] | magyar d | da | igen |
e | [e] | általában magyar é-szerű hang, de rövid | elev | tanuló |
[e̯] | hangsúlytalanul a, o előtt félhangzó, a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett hang | deal | domb | |
[je] | néhány szó elején magyar j + rövid é | este | van | |
– | c, g és a között néma | ceas | óra | |
f | [f] | magyar f | film | film |
g | [g] | magyar g (kivéve e és i előtt) | gol | üres |
h | [h] | magyar h | hotel | szálloda |
i | [i] | általában magyar i | idee | ötlet |
[j] | magánhangzók mellett hangsúlytalanul magyar j | ied | gida | |
[ʲ] | magyar j szó végén, mássalhangzó után (például a kapj szóban) | lupi | farkasok | |
– | c, g és o, u között néma | giuvaer | hamis ékszer | |
î | [ɨ] | zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az orosz вы vagy a lengyel wy második hangzója – egyenlő hangtani értékű az â-vel | înger | angyal |
j | [ʒ] | magyar zs | jar | parázs |
k | [k] | magyar k | kilogram | kiló |
l | [l] | magyar l | lat | széles |
m | [m] | magyar m | mal | part |
n | [n] | magyar n | nor | felhő |
o | [o] | magyar o | om | ember |
[o̯] | hangsúlytalanul a előtt félhangzó | coasă | kasza | |
[w] | szó elején hangsúlytalanul a előtt félhangzó, mint az angol water első hangzója | oameni | emberek | |
p | [p] | magyar p | pilă | reszelő |
q | csak idegen szavakban, úgy kiejtve, ahogy az eredeti nyelvben | |||
r | [r] | magyar r | rar | ritka |
s | [s] | magyar sz | sac | zsák |
ș | [ʃ] | magyar s | șină | sín |
t | [t] | magyar t | talpă | talp |
ț | [t͡s] | magyar c | țel | cél |
u | [u] | magyar u | urs | medve |
[w] | hangsúlytalanul magánhangzó mellett félhangzó, mint az angol row utolsó hangzója | nou | új | |
v | [v] | magyar v | vin | bor |
w | csak idegen szavakban, úgy kiejtve, ahogy az eredeti nyelvben | |||
x | [ks] | magyar x a ’taxi’ szóban | taxi | |
[gz] | szó eleji ex-ben magánhangzó előtt magyar gz | exact | egzakt | |
y | csak idegen szavakban, úgy kiejtve, ahogy az eredeti nyelvben | |||
z | [z] | magyar z | zonă | zóna |
Betűcsoportok:
A román helyesírás nagyjából fonemikus. A kivételek az etimológiai elvnek és a morfémaörzés elvének tett engedményekből erednek.
A legszembetűnőbb kivétel az [ɨ] magánhangzó átírása két különböző betűvel: â és î. A mai szabály szerint az â-t szó belsejében kell használni (például român ’román’), az î-t pedig szó végén (például a coborî ’lemenni’) és szó elején (például a începe ’kezdeni’). Ez utóbbi esetben, ha a szó elejére prefixum kerül, az î marad (például a reîncepe ’újrakezdeni’).[25] Ez a szabály kötelező a hivatalos dokumentumokban, és ezt tanítják az iskolákban,[26] de ma is vita tárgya. Egyes nyelvészek, írók, újságírók, sajtótermékek, kiadók nem alkalmazzák. Igaz ugyan, hogy a szabálynak van részben etimológiai alapja, mivel sok esetben az â latin a-ból származik (pl. cantare > a cânta ’énekelni’), az î pedig szó eleji latin i-ből (in > în ’-ban/-ben’), de az érvek ellene egyrészt a helyesírás felesleges bonyolítására vonatkoznak, másrészt arra, hogy tudományosan nem megalapozott. George Pruteanu nyelvész rámutat, hogy a szabályt az Akadémia olyan ülésén fogadták el, amelyen csak két nyelvész volt jelen, akik közül az egyik ellene szavazott, a másik meg tartózkodott a szavazástól. Ugyanakkor megjegyzi, hogy valójában semmi sem indokolja az â nem latin eredetű szavakban való használatát. Továbbá nem minden latin eredetű szóban az â a-ból származik (például ventus > vânt ’szél’, rivus > râu ’folyó’, fontana > fântână ’kút’, aduncum > adânc ’mély’).[27] Ugyanakkor nem minden szókezdeti î származik i-ből (pl. angelus > înger ’angyal’).[28] Más nyelvészek között, akik nem fogadják el ezt a szabályt, ott van Mioara Avram Romániában,[29] és Ion Bărbuță Moldovában.[30]
Más fontosabb eltérés a fonemikus írástól a szókezdeti [je] kettőshangzó olykori e átírása. Általában ezt ie-ként írják (például iepure ’nyúl’), de a eu ’én’, el (hímnemű ’ő’), ei (hímnemű ’ők’), ești ’(te) vagy’), este / e ’van’), eram, erai, era, erați, erau (az a fi ’lenni’ ige folyamatos múlt idő személyes alakjai) szavak az irodalmi hagyományt követik, habár [je]-nek ejtik az elejüket.
Idegenek számára az is nehézséget jelenthet, hogy a magánhangzók és a nekik megfelelő félhangzók nem különböznek írásban. Például azt írják, hogy creioane ’ceruzák’ és avioane ’repülőgépek’, de ezek kiejtése [kre.jo̯ane], illetve [a.vi.wane]. Ugyanez az esete a szóvégi i-nek, melyet [i]-nek ejtenek például mássalhangzó + r után (membri ’tagok’), de [j]-nek más esetekben, pl. liberi ’szabadok’.
A morfémaőrzés elve például a [ja] kettőshangzó az ea betűpárossal való átírásában (ia helyett) nyilvánul meg, azokban a szavakban, amelyekben [e] ~ [ja] váltakozás van a ragozásban: pl. creez ’alkotok’ ~ creează ’alkot’.[31]
A hangsúly a szó akármelyik szótagjára eshet, de a szótárakon kívül nincs írásban megjelölve, csak nagyon ritkán, amikor fennáll a félreértés veszélye. Ilyen például a copii szó esete, amely ’másolatok’-at vagy ’gyerekek’-et jelent attól függően, hogy az első szótagon, illetve az utolsón van a hangsúly. Ezért, ha a szövegkörnyezet nem elég világos, a hangsúlyos magánhangzóra ékezetet tesznek, azaz a ’másolatok’ szót cópii-nak írják, a ’gyerekek’ szót pedig copíi-nak.
1924-ben, amikor a mai Moldovai Köztársaság az akkori Románia Besszarábia nevű tartománya volt, az akkori, a románok által Transznisztriának nevezett Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban, mely nagyjából a mai Dnyeszter Menti Köztársaságnak felel meg, a moldávnak nevezett román nyelv írására hivatalosan egy, az orosz ábécé alapján elkészített ábécét vezettek be. Ezt 1932-ig alkalmazták, akkor visszatértek a latin ábécére, majd 1938-ban újra bevezették. Ezt terjesztették ki a második világháború után az egész Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságra:
Betűk | A a | Б б | В в | Г г | Д д | E e | Ж ж | Ӂ ӂ | З з | И и | Й й | К к | Л л | M м | Н н | O o | П п | Р р | C c | T т | У у | Ф ф | Х х | Ц ц | Ч ч | Ш ш | Ы ы | Ь ь | Э э | Ю ю | Я я |
Latin megfelelők | a | b | v | g, gh | d | e, ie | j | g[11] | z | i | i | c, ch | l | m | n | o | p | r | s | t | u | f | h | ț | c[11] | ș | â, î | i[32] | ă | iu | ia, ea |
1989-ben, amikor még szovjet Moldávia volt, és hivatalos nyelvét még moldávnak nevezték, az országban áttértek a latin ábécé használatára.[33]
Transznisztriában, mely 1991-ben elszakadt Moldovától, a „moldáv” az egyik hivatalos nyelv,[34] és a fenti cirill ábécével írják.[35]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.