From Wikipedia, the free encyclopedia
A növények nemisége szempontjából megkülönböztetünk egylaki, kétlaki, háromlaki és poligám fajokat, másrészt egyivarú és kétivarú virágokat.
Egy egylaki növény (monoikus növény) esetében ugyanazon az egyeden mind működőképes hím viráglevél (porzó, stamen), mind pedig működőképes nőivarú viráglevél (termő, carpellum) kifejlődik.
Ha a porzó és a termő egyazon virágon belül van, akkor a virág kétivarú (hímnős, monoclin, perfect, hermafrodita). Egy egylaki növény virágai lehetnek hímnősek is, de vannak olyan egylaki növények is, amelyek virágai ugyan egyivarúak (diclin, imperfect virágok), tehát különállóan vagy csak hím, vagy csak női ivarú működőképes virágleveleket hordoznak, de ezekből az egyivarú virágokból ugyanazon az egyeden vegyesen hím és női ivarúak is fellelhetők. Az egylaki növényeken kívül léteznek még kétlaki (dioikus), háromlaki (trioikus) és poligám növények is.
Virág | ||||
---|---|---|---|---|
Egyivarú | Kétivarú (hímnős) | |||
Hímivarú (porzós) | Nőivarú (termős) | |||
Növény | Egylaki | azonos egyeden | nincs | |
nincs | minden egyeden | |||
Kétlaki | külön egyeden | külön egyeden | nincs | |
külön egyeden | azonos egyeden | |||
a kétivarú virággal azonos egyeden | külön egyeden | a hímivarú virággal azonos egyeden | ||
Háromlaki | külön egyeden | külön egyeden | külön egyeden | |
Poligám | azonos egyeden |
Vannak olyan egylaki növények is, amelyek egyedei egyaránt fejlesztenek egy- és kétivarú virágokat. Ilyenek például a fészkesek, ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is vannak ugyanazon az egyeden. A zászpa (Veratrum album) pedig olyan egylaki növény, amelynek egyedei a kétivarú virágon kívül még hím virágokat is fejlesztenek.[2]
Egy virág lehet funkcionálisan is meddő vagy egyivarú. Amikor a virág tartalmaz ugyan ivarleveleket mindkét nemből, de vagy semelyik sem működőképes, ekkor meddőnek, vagy egyikük nem működőképes, amikor pedig funkcionálisan egyivarúnak tekinthető.[2]
Egylaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen (egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például az európai mogyoró,[3] a kukorica vagy a szelídgesztenye.[2]
Egylaki és kétivarú az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.
Kétlaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a termős virágok más-más egyedeken találhatók (kétlaki). Ilyen például a kender, a komló vagy a lucerna.[2]
A kakukkfű olyan kétlaki növény, amelyeknél egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágok, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak.[2]
A habszegfű (Silene) úgy nevezett háromlaki (trioikus) növény, ennél ugyanis külön-külön egyedeken vannak a porzós, a termős, illetve a hímnős virágok. A gyomként növő kender (Cannabis sativa) nem kizárólagosan kétlaki. Természetes körülmények között felbukkannak az állományokban egylaki típusok is, sőt találtak olyan változatot is, amelyiknél egyes egyedek csak hímvirágúak, mások csak nővirágúak, de ugyanakkor hímnős virágú egyedei is vannak, tehát a kendernek ez az alfaja háromlaki.[4]
A licsit és a mangót pedig poligámnak nevezzük: ezek egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.