A mekkai nagymecset elfoglalása
terrorista akció, 1979 / From Wikipedia, the free encyclopedia
A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek.[7] Vezetőjük, Dzsuhajmán al-Utajbi, a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” Szaúdi-ház(wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban.
A mekkai nagymecset elfoglalása | |||
Szaúdi katonák harcban a mecsetért | |||
Konfliktus | iszlamista felkelés | ||
Időpont | 1979. november 20. – december 4. | ||
Helyszín | Mekkai nagymecset, Szaúd-Arábia | ||
Eredmény | szaúdi biztonsági erők harcban visszafoglalják, résztvevőket kivégzik | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Beavatkozó | |||
Ország | Franciaország Pakisztán (?)[6] | ||
Térkép | |||
é. sz. 21° 25′ 19″, k. h. 39° 49′ 33″21.42194444, 39.82583333 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz A mekkai nagymecset elfoglalása témájú médiaállományokat. |
A nagymecsetet a szaúdi különleges erők két héten át tartó ostrommal foglalták vissza, francia GIGN(wd) terrorelhárító szolgálat kommandósainak segítségével,[5][8] súlyos veszteségek árán.[9] Al-Kahtáni, az önjelölt Mahdi életét vesztette, al-Utajbit és 67 túlélő társát elfogták, őket a király rendeletére később nyilvánosan lefejezték.[10][11][12]
Az iszlám legszentebb helyének példa nélküli meggyalázása sokkolta a muszlim világot(wd). A szentélyben vér folyt, hívő zarándokokat túszként elhurcoltak és megöltek, az ostrom során több százan vesztették életüket a kormánykatonák, a túszok és a terroristák közül. Szaúd-Arábiában politikai válság alakult ki, terroristákkal rokonszenvező helyi felkelések törtek ki. Irán síita vallási vezetője, Homeini ajatollah a támadással a „nyugatos” szaúdi kormány barátait és üzletfeleit, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta. Fanatizált tömegek több muszlim országban megtámadták ezek külképviseleteit.[13]
A mecset visszaszerzése után Khalid király, konzervatív iszlámjogi tanácsadóira hallgatva a támadást „Isten büntetésének” tekintette. Országában megtiltotta a nyugatias öltözködést és életvitelt, a nőket eltiltotta az autóvezetéstől, és szabad utat adott a saría (iszlám jogrend) alkalmazásának.[14] Az uléma és a konzervatív vallási vezetők nagyobb hatalmat kaptak, a vallási rendőrség hatáskörét kibővítették, hogy agresszívebben hatolhasson be állampolgárok magánéletébe. Dzsuhajmán al-Utajbi fundamentalista felkelését leverték ugyan, de követeléseinek nagy része mégis megvalósult. A mekkai támadással kapcsolatos híradásokat szigorúan cenzúrázzák napjainkban is.[15]