From Wikipedia, the free encyclopedia
A lét három ismérve (páli: IAST: tilakkhaṇa; szanszkrit: त्रिलक्षण trilakṣaṇa) a buddhizmusban a feltételekhez kötött világ minden jelenségének ismerve: ahogyan a dolgok vannak. Ezek az ismérvek a mulandóság, az éntelenség (anatta) és a szenvedés (dukkha). Ezt a három ismérvet sorolja fel egyebek között az Uppādāsutta (AN 3:136), a Dhammapada 277., 278. és 279. verse stb.
A három ismérv:
Az aniccsa (páli: IAST: anicca; szanszkrit: अनित्य anitja; tibeti: མི་རྟག་པ་ mi rtag pa; kínai: 無常 vúcsáng; japán: 無常 mujō; thai: อนิจจัง anitcsang, a páli "aniccaṁ"-ból) a lét három ismérvének egyike a buddhizmusban. Ez a fogalom azt fejezi ki, hogy kivétel nélkül minden, ami feltételek függvényében létrejött, állandó változásban van. A páli aniccsa szó jelentése „mulandó”, amely a niccsa (állandó[ság]) alapszó a- fosztóképzős származéka.[1]
A dukkha (páli: dukkha; szanszkrit: दुःख duḥkha; egyes nyelvészek meglátása szerint a dus-kha "nem könnyű = nehéz" szóból ered, de Monier-Williams szerint a duḥ-stha prákritizált változata lehet, melynek jelentése "kellemetlen, nehéz, fájdalmas stb."[2]) egy páli fogalom, amelynek nem egy magyar megfeleltetése létezik már. Általában "szenvedés, (fizikai) fájdalom, a dolgok nem kielégítő volta" a fordítása.[3][4] A buddhizmusban a lét három ismérve közül a dukkha a második (a másik kettő az anattá és a aniccsa). A dukkha igazsága – dukkha-szaccsa – egyben az első a négy nemes igazságból.
Az anattá (páli) (anattā) vagy anátman (szanszkrit: अनात्मन्) a buddhizmusban a "nem-én" állapotára utal (én-telenség, énnélküliség, az önvaló, az önlényegiség hiánya). A páli kánon szövegeiben a Buddha arra utalt ezzel a kifejezéssel, hogy érzékszerveink hat tárgya (amibe a tudattárgyak, így a gondolkodás is beletartozik) nélkülözik az ént, vagyis nem "én", és nem is az "enyém", vagyis anattá, és így nem is érdemes kötődni hozzájuk, vö. sabbe dhammā nālaṁ abhinivesāya, "semmihez sem érdemes kötődni" (MN 37: Cūḷataṇhāsaṅkhayasutta).
A Buddha a lét valamennyi – testi-fizikai és tudati-mentális – jelenségét öt aspektus szerint csoportosította, foglalta össze: ezek az öt ún. khandha ("szkandhák" – páli: khandha – az öt halmaz), melyek kötődésünk tárgyát képezik. Ez az öt khandha váltja ki a személy, az én érzetét. Ez az öt khandha azzal egyetemben, hogy ragaszkodunk hozzájuk, váltja ki a boldogtalanság érzését.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.